A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgálja az alapszámla bevezetése, amely a bankváltás egyszerűsítésével és a számladíjak összehasonlíthatóbbá tételével együtt egy uniós fizetésiszámla-irányelv része. Az alapszámla havi díja 1575 forint lehet.
A Portfolio.hu a témával kapcsolatos elemzésében kiemeli, hogy az alapszámláról „már régóta szó volt”, s a múlt héten Lázár János is megosztott néhány információt róla a Kormányinfón, valamint az MNB is többször kommunikált erről a konstrukcióról. Bankszövetségi ajánlásként 2012 óta létezik, de az uniós szabályozás nyomán a hazai jogrendszerbe csak a legutóbbi közlönyben szereplő rendelettel „nyomatékosította” a kormány az alapszámla intézményét. Ezt az uniós döntéshozók arra találták ki, hogy az „alulbankolt” polgárok is, vagyis akik nem férnek hozzá a banki szolgáltatásokhoz, bankszámlát nyithassanak. Az unióban minden tizedik, Magyarországon minden ötödik ember nem rendelkezik bankszámlával, őket szeretnék most felkarolni.
A vonatkozó rendeletben gyakorlatilag az összes lakossági számlát vezető hitelintézetet kötelezik arra, hogy hozzanak létre egy alapszámla terméket. Fontos, hogy az alapszámla megnyitását nem szabad más termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötni, és bárki igényelheti, aki jogszerűen tartózkodik Magyarországon.
Az alapszámla összes díja, költsége havonta - a bankkártyával együtt - nem haladhatja meg az előző év bruttó minimálbérének 1,5 százalékát. Tavaly a bruttó minimálbér 105 ezer forint volt, így adódik, hogy legfeljebb 1575 forint lehet az alapszámla havi díja. Egyébként a legutóbbi Magyar Közlönyben az is szerepel, hogy 2017. január 1-jéig a szociális alapú alapszámla konstrukcióját is ki kell dolgozni, vagyis elképzelhető, hogy a jövő évtől ez a konstrukció is hatályba lép.



