Magyarország az elmúlt öt évben a foglalkoztatási adatok terén jelentős előrelépést produkált. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jobb élet mutatói (Better Life Index) szerint a hosszú távú munkanélküliek aránya és a munkaelvesztés esélyei is csökkentek.
A gazdasági indikátorokat számba véve Magyarországon javultak leginkább a foglalkoztatási adatok 2009 és 2014 között, amelyek ma már jobbak, mint Lengyelországban vagy Szlovákiában (lásd grafikonunkat). Továbbá észre kell venni, hogy a hosszú távú munkanélküliek aránya és a munkaelvesztés esélye is csökkent.
Cséfalvay Zoltán, az OECD képviseleti vezetője a kétévente megjelenő kiadványról a távirati irodának kiemelte: fontos szemléletváltást jelent, hogy a nemzetközi szervezet a jólét mérésekor nemcsak a klasszikus gazdasági adatokat veszi figyelembe, hanem számos társadalmi, környezetvédelmi indikátort is, amelyek megmutatják, hogy még a leggazdagabb országok is szembesülnek jó néhány kihívással a jólét egyes területein. A 2013 óta tartó erős növekedés, a munkahelyek folyamatos bővülése, a reálbérek tartós emelkedése és az adóék további csökkentése várhatóan a rendelkezésre álló jövedelem terén is elhozza majd a várt javulást – véli Cséfalvay.
Az előrelépések ellenére komoly kihívást jelent Magyarország számára az OECD-ben második legalacsonyabb várható élettartam, ami részben a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő dohányzási és elhízási arányhoz köthető. A gyermekjólétet tekintve vegyes képet mutat a tanulmány. Az iskolával és a szülői környezettel kapcsolatosan számos pozitív megállapítás található a kiadványban, amely szerint a magyar gyerekek az OECD-átlagnál nagyobb arányban szeretnek iskolába járni.
A jobb élet mutatóinak eredményeit összegzi a How’s Life? című sorozat 2015-ös kiadványát, amelyet Angel Gurría OECD-főtitkár mutatott be. Az összeállítás kitér a jövőbeni jólétet megalapozó források rendelkezésre állására, a gyermekjólétre, az önkéntes munka jóléti hatásaira, illetve az általános és regionális egyenlőtlenségekre is. Az először 2011-ben megjelent gyűjteményes indextár célja, hogy a gazdasági fejlettségen túl számos területen mérje az egyéni és a társadalmi jólét szintjét és változásait. Ebben a jövedelmi, a vagyoni és a foglalkoztatási adatok mellett az oktatás, az egészségügyi helyzet, a személyi biztonság, a környezet minősége, a lakáskörülmények, a szubjektív jólét és a társadalmi szerepvállalás indikátorai is előtérbe kerülnek.
Bíznak a pesti tőzsdében a befektetők
Miközben folytatódik a rossz hangulat a nyugat-európai tőzsdéken és a befektetők ismét aggódnak a lassuló növekedés miatt, a német Frankfurter Allgemeine Zeitung a BUX kedvező alakulása kapcsán közölt elemzést. A Pozitív fejlődés - Magyarország tőzsdéje a kívülálló szerep ellenére szárnyal című írásában a szerző, Christian Geinitz hangsúlyozta: a tőzsdei befektetők nagy bizalmat tanúsítanak Magyarország iránt. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe újabb csúcsokat ér el, a gazdaság fejlődik, ám a menekültválság esetleges elmélyülése negatívan befolyásolhatja a növekedést. Míg más uniós tagországok kiszámíthatatlansággal, a bizalommal való visszaéléssel és jogsértéssel vádolják a magyar kormányt, a befektetők „nagy bizalmat mutatnak az ország iránt” – idézte az MTI a német szerzőt. Kiemelve, hogy a BÉT az év eleje óta 32 százalékkal emelkedett, amelynél nagyobb mértékű növekedés az egész világon csak a venezuelai, a dél-afrikai és a lettországi tőzsdén ment végbe. Geinitz ugyanakkor a Bank of America elemzőit idézve jelezte, a menekültválság esetleges elmélyülése alááshatja Magyarország és az EU kapcsolatát, ami hosszabb távon negatívan befolyásolhatja a növekedést. Az utóbbi napokban két cég is bejelentette, hogy tőzsdére viszi részvényeit: múlt héten a Waberer’s International, most hét elején pedig a Duna House-csoport közölte ez irányú terveit.
