A hazai bankrendszer minősítése az idén már az első fél év folyamán sokat javult, s a további kilátások is kedvezőek. A Moody’s Investors Service június végén módosította pozitívra a hitelintézeti szektorunk kilátásait, a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings pedig már a tavasszal kiemelte a pozitív változásokat.
További javulást vár a közeljövőben a Moody’s a bankrendszer portfólióminősége terén, megítélése szerint tovább mérséklődhet mind a háztartási, mind a vállalati nem teljesítő hitelek aránya. Kiemelhető, hogy 2016 első negyedéve során kismértékben, 0,3 százalékponttal 17,4 százalékra csökkent - az elmúlt három negyedév teljesítményével közel azonos ütemben - a kilencven napon túl késedelmes lakossági hitelek teljes bankrendszerre vonatkozó, a háztartási hitelportfólión belüli aránya - emeli ki a Magyar Nemzeti Bank gondozásában megjelent tanulmányában Ádám Dénes és Lóga Máté. A két szerző kitér a vállalati hitelekre is, amelyek állományán belül ugyancsak mérséklődött a kilencven napon túli késedelemmel rendelkező hitelek aránya: 2016 első negyedévében 0,8 százalékponttal 8,8 százalékra.
A hitelminősítők pozitívan értékelték azt is, hogy a bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, a tőkemegfelelési mutató továbbra is magas, értéke 20,4 százalék volt az első negyedév végén.
2016-ban a hazai bankoknak a korábban érvényes, nyolcszázalékos tőkekövetelményen túl a kockázatos eszközök 0,625 százalékával megegyező tőkefenntartási puffert, azaz tartalékot is képezniük kell. Az előírt tőkekövetelményeket minden intézmény teljesítette.
Szintén pozitív fejlemény, hogy a szektor jövedelmezősége nőtt, amit az első fél év optimizmusra okot adó adatai is alátámasztanak. A szektor jövedelmezőségét pedig még tovább emelheti a bankadó csökkenése.
Az elmúlt egy-másfél év távlatából megállapítható, a hogy a jegybanki eszköztár átalakításának likviditásmérséklő hatását a bankok állampapír-állományának bővülése megfelelően kompenzálta, ami az államadóság növekvő belföldi finanszírozásán keresztül csökkentette az ország külső sérülékenységét is.
A hitelminősítők legutóbbi elemzéseikben rámutatnak arra, hogy a kormányzat támogató hozzáállása a bankadó csökkentésén keresztül jelentősen hozzájárul a gazdasági környezet javulásához. A végleges javaslat szerint a bankadó alapja továbbra is a 2009-es módosított mérlegfőösszeg, míg az adó felső kulcsa a jelenlegi 0,53 százalékról 0,24 százalékra csökken. Ez összességében 73 milliárd forinttal javíthatja a szektor profitabilitását az idén. A jövő évtől kezdődően a bankadó felső kulcsa tovább, 0,21 százalékra mérséklődik, és az aktuális évi adó alapját a két évvel korábbi mérlegfőösszeg jelenti, valamint megszűnik a hitelintézeti járadék, így várhatóan a bankrendszer különadó-terhelése további csaknem húszmilliárd forinttal csökken.
A hitelminősítők pozitívan értékelték azt is, hogy a bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, a tőkemegfelelési mutató továbbra is magas, értéke 20,4 százalék volt az első negyedév végén.
2016-ban a hazai bankoknak a korábban érvényes, nyolcszázalékos tőkekövetelményen túl a kockázatos eszközök 0,625 százalékával megegyező tőkefenntartási puffert, azaz tartalékot is képezniük kell. Az előírt tőkekövetelményeket minden intézmény teljesítette.
Szintén pozitív fejlemény, hogy a szektor jövedelmezősége nőtt, amit az első fél év optimizmusra okot adó adatai is alátámasztanak. A szektor jövedelmezőségét pedig még tovább emelheti a bankadó csökkenése.
Az elmúlt egy-másfél év távlatából megállapítható, a hogy a jegybanki eszköztár átalakításának likviditásmérséklő hatását a bankok állampapír-állományának bővülése megfelelően kompenzálta, ami az államadóság növekvő belföldi finanszírozásán keresztül csökkentette az ország külső sérülékenységét is.
A hitelminősítők legutóbbi elemzéseikben rámutatnak arra, hogy a kormányzat támogató hozzáállása a bankadó csökkentésén keresztül jelentősen hozzájárul a gazdasági környezet javulásához. A végleges javaslat szerint a bankadó alapja továbbra is a 2009-es módosított mérlegfőösszeg, míg az adó felső kulcsa a jelenlegi 0,53 százalékról 0,24 százalékra csökken. Ez összességében 73 milliárd forinttal javíthatja a szektor profitabilitását az idén. A jövő évtől kezdődően a bankadó felső kulcsa tovább, 0,21 százalékra mérséklődik, és az aktuális évi adó alapját a két évvel korábbi mérlegfőösszeg jelenti, valamint megszűnik a hitelintézeti járadék, így várhatóan a bankrendszer különadó-terhelése további csaknem húszmilliárd forinttal csökken.
