A magyar vállalatoknak is végig kell gondolni, miként érintettek a Brexit okozta kereskedelmi, gazdasági változásokban. A jövőbeli vámeljárások az adminisztratív terheket növelhetik, az import miatt megfizetett áfa nehézkesebb visszaigénylése pedig cash flow problémákat is okozhat.
Ami az adminisztratív terheket jelentheti: miután az Egyesült Királyság uniós tagsága megszűnik, az oda irányuló kivitel exportnak, az onnan irányuló behozatal importnak minősül majd. Ennek megfelelően az ilyen ügyleteket csak vámeljárásokon keresztül valósíthatják majd meg a magyar vállalkozások. Ez minden bizonnyal többletadminisztrációt okoz, hiszen a közösségen belüli termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek jelenleg a vámeljárásoknál jóval egyszerűbb a dokumentálása.
Cash flow problémák is felléphetnek: azt minden magyar vállalkozás tudja, hogy az import során megfizetett áfa csak később, az időszakosan benyújtandó áfabevallásban igényelhető vissza. Az olyan társaságoknak, amelyek sok beszerzést bonyolítanak le az Egyesült Királyságból, érdemes elgondolkodniuk, hogy miként kerüljék el az importáfa okozta cash flow hátrányokat. A vámeljárások során az AEO engedélyezett gazdálkodó – authorized economic operator) engedéllyel rendelkező társaságok például automatikusan megkapják a lehetőséget arra, hogy az importáfájukat önadózással rendezzék. Ez azt jelenti, hogy a közösségen belüli termékbeszerzés bizonylatolásához hasonlóan nem kell az áfát a vámhatóságnak megfizetni, hanem a társaság a saját áfabevallásában szerepeltetheti az importáfát fizetendő és levonható adóként egyaránt.
Amit tehát a kilépési folyamat elején a hazai vállalkozásoknak javasolni lehet, az elsősorban az, hogy gondolják át: érintettek-e a Brexit kérdésében. Van-e vevőjük, beszállítójuk a szigetországból? Amennyiben van, azt kell eldönteniük, milyen mértékben kell követniük a tárgyalási folyamatokat, és milyen hamar kell reagálni a Brexit miatt elinduló piaci változásokra.



