Ellentétes az uniós joggal a fordított adózásra vonatkozó magyar szabályozás és adóhatósági gyakorlat – mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély végrehajtói eljárásban vásárolt egy mobil hangárt egy fizetésképtelen cégtől, amely az egyenes adózás szabályai szerint állított ki az ügyletről számlát, az így beszedett áfát az eladó megfizette az adóhatóságnak, a vevő pedig ezután gyakorolta áfalevonási jogát.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban később úgy ítélte meg, hogy ez olyan ingatlanügyletnek minősül, amelyre az uniós irányelv alapján a fordított adózás szabályait kellett volna alkalmazni, azaz az áfát közvetlenül a vevőnek kellett volna megfizetnie.A költségvetést nem érte adóbevétel-kiesés, de a szabálytalanság miatt a vevőt megfosztották az adólevonás lehetőségétől, és a kérdéses áfaösszeg felének megfelelő nagyságú adóbírsággal sújtották – írta a távirati iroda.
A bíróság tegnapi ítéletében kimondta: a végrehajtói eljárásban kizárólag akkor alkalmazhatók a fordított adózás szabályai, ha az értékesítés tárgya ingatlanvagyon, az irányelvvel tehát összeegyeztethetetlen a magyar áfatörvény azon rendelkezése, amely ezt kiterjeszti az ingóságokra is. Az arányosság elvével ellentétes, hogy a nemzeti adóhatóság a fizetendő adó ötven százalékát kitevő adóbírságot szab ki, miközben nem esett el adóbevételtől, és nem merült fel adócsalásra utaló körülmény sem.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban később úgy ítélte meg, hogy ez olyan ingatlanügyletnek minősül, amelyre az uniós irányelv alapján a fordított adózás szabályait kellett volna alkalmazni, azaz az áfát közvetlenül a vevőnek kellett volna megfizetnie.A költségvetést nem érte adóbevétel-kiesés, de a szabálytalanság miatt a vevőt megfosztották az adólevonás lehetőségétől, és a kérdéses áfaösszeg felének megfelelő nagyságú adóbírsággal sújtották – írta a távirati iroda.
A bíróság tegnapi ítéletében kimondta: a végrehajtói eljárásban kizárólag akkor alkalmazhatók a fordított adózás szabályai, ha az értékesítés tárgya ingatlanvagyon, az irányelvvel tehát összeegyeztethetetlen a magyar áfatörvény azon rendelkezése, amely ezt kiterjeszti az ingóságokra is. Az arányosság elvével ellentétes, hogy a nemzeti adóhatóság a fizetendő adó ötven százalékát kitevő adóbírságot szab ki, miközben nem esett el adóbevételtől, és nem merült fel adócsalásra utaló körülmény sem.
