Megváltoztathatta helyzetét a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén adatot gyűjtő Philae leszállóegység, ami ismét megnehezíti a kapcsolattartást a Rosetta űrszondáról levált minilaborral – jelentették tegnap az Európai Űrügynökség (ESA) kölni irányítóközpontjából.
A közlemény szerint július 9. óta a leszállóegység nem továbbított semmiféle adatot. A tudósok szerint megváltozott a napsugarak mintázata a Philae napelempaneljein, ami arra utalhat, hogy a Nap hatására az üstökös magjából kiáramló porsávok és gázok kissé eltolták helyéről az eszközt. A Philae két adatközlő egysége közül az egyik szintén meghibásodhatott.
Az irányítóközpont további utasítások küldését tervezi a leszállóegység felé, amely reményeik szerint feléled, ahogy az korábban is történt. A tudósok ugyanakkor a továbbiakban a Rosettára fókuszálnak majd, amely követi az üstököst a Nap felé vezető útján. Műszerei az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozzák az égitestet. Megfigyelik az augusztus 13-i napközelség idején, amikor a legnagyobb lesz a gáz- és porkibocsátás, majd folytatják a vizsgálatokat, ahogy a Naptól távolodva az üstökös aktivitása gyengül.
Az ESA 2004-ben indította útnak a Rosettát, amely augusztus 6-án állt pályára a Csuriként is említett üstökös magja körül, a Philae pedig november 12-én landolt az égitesten.
Az irányítóközpont további utasítások küldését tervezi a leszállóegység felé, amely reményeik szerint feléled, ahogy az korábban is történt. A tudósok ugyanakkor a továbbiakban a Rosettára fókuszálnak majd, amely követi az üstököst a Nap felé vezető útján. Műszerei az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozzák az égitestet. Megfigyelik az augusztus 13-i napközelség idején, amikor a legnagyobb lesz a gáz- és porkibocsátás, majd folytatják a vizsgálatokat, ahogy a Naptól távolodva az üstökös aktivitása gyengül.
Az ESA 2004-ben indította útnak a Rosettát, amely augusztus 6-án állt pályára a Csuriként is említett üstökös magja körül, a Philae pedig november 12-én landolt az égitesten.
