Hosszabb távon a munkáltatók és a dolgozók is jól járnak egy esetleges további járulékcsökkentéssel Bogár László szerint. A közgazdász úgy véli: a kisebb, alultőkésített cégeket állami programmal támogathatnák.
A kormány várhatóan októberben vizsgálhatja felül a munkáltatókkal és a munkavállalókkal kötött bérmegállapodást. Ez a munkaadók számára a korábban meghatározott helyett nagyobb járulékcsökkenést is hozhat.
Bogár László közgazdász a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, nagyvállalati szinten a munkaerő, a tőketulajdonosok és az állam alkujában mindenki nyerhet. Dolgozói szinten képzettebb, kreatívabb, innovatívabb munkavállalókat hozhat az intézkedés, a munkaadóknak azonban hosszú távon, a minőség javulásában térül meg.
Hazánk az egy főre eső reálbérek tekintetében jelentős lemaradásban van, például 1996-ban és 2006-ban is átlagosan a harminc évvel azelőtti szinten voltunk, ezt a lemaradást korrigálják a mostani kormányintézkedések. Bogár László rámutatott, hogy amíg a magyar munkaerő termelékenysége a nyugati országok kétharmada, addig a fizetése az ottaninak mindössze huszonkét százaléka.
A járulékcsökkentés módjára rátérve Bogár László kifejtette, elképzelhető, hogy egy többéves, többlépcsős tervnek a része az esetleges mérséklés és a kisebb bérek emelése. Ilyen lenne, ha a munkáltatói szociális hozzájárulás eltörlésével módosulna az úgynevezett nagy bruttó, ami azt jelentené, hogy a személyi jövedelemadót ezután nem az eddigi bruttó bér után fizetnék meg, hanem a munkaadók által a tb-számlára befizetett járulékkal megnövelt bér után. Azaz – az előbbiek szerint – ez önmagában csak papíron hozna bérnövekedést. A kisebb cégek esetében rövid távon jelentős teher is a megnövekedett bér kigazdálkodása, mert nincs tartalékuk és rendszerint alultőkésítettek – mutatott rá Bogár László. Ez az a réteg és szektor, amelyik a megnövelt bérrel együtt a fogyasztást is pörgeti, ami pedig áfabevételt generál.
Annak érdekében, hogy az alultőkésített cégek rövid távú fennmaradása garantált legyen, Bogár László szerint egy államilag támogatott segítő szabályozást lenne célszerű kidolgozni. Kérdésünkre, hogy a szürkefoglalkoztatás helyett járható út lenne-e egyes munkakörökben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás keretében történő foglalkoztatás, azt mondta, megindult egy lassú „kifehéredési” folyamat, vannak jelei, hogy a nyolcvanas évektől intenzíven tetten érhető elkerülő mechanizmus megfordul.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyébként az elmúlt hétvégén tartott közgazdász-vándorgyűlésen Egerben arról beszélt, bár a korábbi bérmegállapodás azonnal éreztette hatását, további járulékcsökkentésről még korainak tartja a vitákat. A miniszter kifejtette azt is, hogy a közfoglalkoztatásban negyven-ötvenezer ember lehet, akik vissza lehetne vezetni a munkaerőpiacra.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Hírlapnak ugyanakkor azt mondta, a járulékváltozások hatásai matematikailag kiszámíthatók, igazolhatók, ugyanakkor az idei első fél év kiértékelése még zajlik, a Költségvetési Tanács aszerint értékeli majd a bérmegállapodást. A munkaerőpiaccal kapcsolatban azt mondta, nem homogén terület, egyre több munkakör igényel valamilyen képesítést, és két-háromszázezer ember is lehet, akiket ennek hiányában nehéz visszavezetni.
Az átfogó folyamatokról azt mondta, negatív irányból más pozitív irányba fordítani valamit, semmint kedvezőt kiválóvá fejleszteni, mindez nem azonos erőfeszítéseket igényel.
