Lezajlott az amerikai elnökjelölti tévévita harmadik - s egyben utolsó - fordulója szerdán a nevadai Las Vegasban.
Az elnökjelölti vita első témája az Egyesült Államokban alkotmánybíróságként működő szövetségi legfelső bíróságáról és feladatairól szólt. Hillary Clinton olyan legfelső bíróságot szeretne látni, amely nem keveseket képvisel, hanem a társadalom széles rétegeit, így a többi között kiáll a melegek és a transzneműek jogai mellett is. A demokraták elnökjelöltje fontosnak tartotta, hogy ne változzék az abortusz jogát garantáló, úgynevezett Roe/Wade törvény, s egyúttal felemelte szavát az egyik republikánus jogvédő civil szervezet ellen is. Donald Trump az alkotmány második kiegészítésének tiszteletben tartását tartotta fontosnak - ez garantálja a fegyverviselés-, és használat jogát), s hangsúlyozta, hogy elnökként konzervatív főbírát jelöl majd.
Azonnal a vita után megütközést keltett az elemzőkben és a politikusokban, hogy Trump visszautasította annak kimondását: elfogadja a november 8-i elnökválasztás eredményét. A nevadai Las Vegasban megtartott harmadik - s egyben utolsó - vitának ez volt az egyik legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó eleme.
A vita a korábbiaknál is hevesebb és személyeskedőbb volt, egy adott pillanatban Hillary Clinton demokrata párti jelölt csak úgy beszélt mellett álló vetélytársáról, hogy "ez a személy", Trump pedig "undok nőnek" nevezte őt. Sem a vita előtt, sem utána nem fogtak kezet, és családtagjaik sem köszöntötték egymást.
A kilencven perces vitában mindkét jelölt kapott kemény kérdéseket Chris Wallace műsorvezetőtől, aki a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa. Clinton végig támadóbb volt, több alkalommal nem engedte szóhoz jutni a műsorvezetőt és Trumpot, ezért előfordult, hogy az elhangzottakat nem nagyon lehetett érteni.
Még mielőtt a két elnökjelölt a Las Vegas-i egyetem aulájának pulpitusához lépett volna, a vendégként részt vevők interjúk sorát adták a különböző televíziós csatornáknak. Mike Pence republikánus alelnökjelölt például azt mondta, hogy a választás eredményét a republikánusok és a republikánus elnökjelölt is elfogadja. Clinton kampánycsapatának egyik tagja pedig azon aggodalmának adott hangot, hogy Chris Wallace konzervatív televíziós vezeti a vitát, és majd esetleg túl kemény kérdéseket tesz fel Clintonnak. Mindenki megjegyezte, hogy az iráni televízió is jelen van, és élőben közvetíti a két politikus vitáját. Feltűnést keltett, hogy a két elnökjelölt családtagjai nem fogtak kezet egymással és nem is köszöntötték egymást.
Clinton abortusz-, Trump "életpárti"
Miután Donald Trump kifejtette, hogy konzervatív főbírákat jelölne, s ezt követően ők megváltoztatnák a szabad abortusz jogát garantáló Roe/Wade-törvényt, a demokraták elnökjelöltje a törvény életben tartása mellett érvelt.
Clinton szerint az abortusz minden esetben tragikus döntés, de a nőknek joguk van ahhoz, kivált, ha az egészségük veszélybe került. A demokrata elnökjelölt szerint a legfelső bíróságnak meg kell vitatnia az egyes szövetségi államokban érvényben lévő szigorú és korlátozó törvényeket.
Frank Tibor: Húsz nappal az elnökválasztás előtt lényegében eldőlt a verseny
Húsz nappal az amerikai elnökválasztás előtt már érdemben eldőltek a dolgok, Hillary Clinton győzelme gyakorlatilag biztosra vehető - mondta az MTI-nek adott interjújában Frank Tibor akadémikus, egyetemi tanár. Ezek a viták inkább szolgálják a nagyközönség szórakoztatását, mint a pártpolitikai programok közötti komoly verseny előkészítését - vélekedett Frank Tibor. A szakértő szerint Donald Trump az elmúlt hetekben napvilágot látott "nőügyeivel" nagyot botlott, különösen a női választók szemében. Nőellenessége, a nők régifajta "macsós", felsőbbrendű kezelése nyilvánvalóan vonatkozott Hillary Clintonra is. Őt ugyancsak igyekezett lekezelni, azt is mondta róla, hogy "ronda nő". Ilyen kifejezést a kocsmában lehet használni, de nem a magas politikában, s különösen nem az Egyesült Államok szinte közvetlenül mellette álló elnökjelöltjére. Trump olyan határokat lépett át, amelyeket egy vezető szerepre törekvő politikusnak, s különösen egy szuperhatalom elnökjelöltjének nem szabad átlépnie. Donald Trump nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy veresége esetén elfogadja a választás eredményét. Frank Tibor szerint ez a magatartás aláássa az embereknek az alkotmányosságba, a demokráciába vetett bizalmát, és szándékosan azt sugallja, hogy csalások, visszaélések történhetnek, a győzelmet elorozhatják. Frank Tibor szerint egyfajta nemzetközi szintű, az egész világra kiterjedő bizalmatlanság tapasztalható a választások tisztaságával kapcsolatban. Trump is ezt igyekezett kiaknázni. Mindebben a szakértő rendkívül komoly veszélyt lát, mert Donald Trump mögött nagy tömeg áll. Nem szabad elvitatni: sokan kedvelik, amit mond, és ezeknek jelentős része felfegyverzett ember. Fennáll annak a veszélye, hogy ha Trump azt állítaná, hogy becsapták, megfosztották diadalától, akkor országszerte mindenfajta rendzavarás kezdődhet. Amióta előkerült a videó Trumpnak a nőkkel kapcsolatos alpári kijelentéseiről, a republikánus jelölt egyértelműen vesztésre áll. Ezek a kijelentések átszakítottak egyfajta tűréshatárt, hatásuk "cunamihoz" hasonlítható - mondta a szakértő. "Leesett a tantusz, hogy ez egy ilyen ember, és mindig is ilyen volt" - fogalmazott a szakértő, aki szerint a videóval tulajdonképpen eldőltek a dolgok. Erre utal, hogy számos döntéshozó a törvényhozásban személyes aggodalmat érez újraválasztási esélyei miatt. Nem kívánnak feltétel nélkül azonosulni azzal a párttal, amely Trumpot jelölte. Ezen a téren is gátszakadás történt, amely a politikai elitre vonatkozik és nem csak a washingtonira, hanem kiterjed az egész országra. Egyre többen úgy gondolják, hogy "ha azonosulok ezzel az emberrel, sem a pártomat, sem engem nem fognak újraválasztani, mert olyan pártot szolgálok, amelyben ilyen ember lehet elnökjelölt". Egyre több republikánus szenátor, képviselő, állami kormányzó vélekedik így, a legismertebb közülük Paul Ryan, a képviselőház elnöke. Frank Tibor szerint nem nagyon történhet már olyasmi, ami megfordíthatná a jelenlegi trendet. Véleménye szerint a Trump-tábornak a hajrára már nem maradt semmilyen ütőképes aduja Hillary Clintonnal szemben. Ezen nem változtat az sem, hogy Clinton nem igazán népszerű, távolságtartó, nem eléggé vonzó magatartásával nem tudta megnyerni a tömegek szívét.
Eltérő nézetek a bevándorlás tekintetében
Donald Trump szerint demokrata párti vetélytársa a nyitott határok híve, míg ő szigorítaná a határellenőrzést. Mint fogalmazott: "van itt néhány rossz ember és nekik távozniuk kell az országból". Trump utalt arra is, hogy Obama elnöksége idején mintegy egymillió illegális bevándorlót toloncoltak ki az Egyesült Államokból, csakhogy erről nemigen beszélnek.
Clinton erre azt válaszolta: az Egyesült Államok a bevándorlók országa. Hillary Clinton nem hagyta a műsorvezetőt szóhoz jutni, "túlbeszélte" őt, végül Chris Wallace-nak sikerült feltennie a kérdést: igaz-e az, amit a WikiLeaks kiszivárogtatott dokumentumai közölnek, miszerint ő egyetlen összefüggő, határok nélküli, azaz nyitott határokkal rendelkező kereskedelmi övezetet szeretne-e a féltekén? Clinton azonban erre nem válaszolt, s azt fejtegette, hogy nem is erről kellene beszélni, hanem arról, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatásai az oroszok beavatkozási kísérletei.
Később Hillary Clinton azzal vádolta meg Donald Trumpot, hogy kémkedésre buzdítja Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Már megint Putyin
Clinton szerint az orosz kormány a hackertámadásokkal és a WikiLeaks-kiszivárogtatásokkal "kémkedik" az Egyesült Államok ellen, és Trump elnökként Putyin "bábja lenne". Trump azzal vágott vissza, hogy nem is ismeri személyesen Putyint, nem lenne a bábja, az orosz elnök viszont nem tiszteli Hillary Clintont. A demokraták elnökjelöltje azt állította, hogy Putyin elnök igenis segíti Trump kampányát, és szerinte Trump inkább hisz Putyin elnöknek, mint az amerikai hírszerző szolgálatoknak. Trump úgy fogalmazott, hogy Clinton azért nem kedveli Putyint, mert túljárt az eszén.
A demokrata párti elnökjelölt azt hangoztatta, hogy Trump "hetykén" kezelte az atomfegyverek használatának ügyét, s ezt Trump azonnal cáfolta. A két elnökjelölt ismét eltérően vélekedett az Egyesült Államok szövetségeseihez - Japánhoz, Szaúd-Arábiához - fűződő viszonyról. A republikánus elnökjelölt megismételte korábbi álláspontját, miszerint az Egyesült Államok "nem tarthatja el" vagyis nem finanszírozhatja Szaúd-Arábia, Németország és mások védelmi kiadásait. Donald Trump ezúttal is "hazugnak" nevezte vetélytársát.
Az egyik nem emelne adót, a másik munkahelyeket teremtene
A demokraták elnökjelöltje több elemből álló gazdasági tervet kíván majd előterjeszteni a gazdaság állapotának javítására. A vitában az adórendszer átalakítását és a nőknek egyenlő bért ígért. Ugyanakkor leszögezte, hogy nem kíván adót emelni, szemben az erről szóló állításokkal.
Donald Trump szerint az amerikai gazdaság stagnál, nincs elég munkahely, és azok a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyeket Clinton férje írt alá (a NAFTA, vagyis az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás), vagy amelyet most Hillary Clinton támogat, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, TTIP néven ismert szabadkereskedelmi megállapodás, rosszat hoznak az országnak. Clinton azt mondta, hogy a TTIP utolsó változatát nem vizsgálta meg alaposan.
Donald Trump szerint ha Hillary Clinton lesz az elnök, az amerikai gazdaság bajban lesz. A republikánus elnökjelölt leszögezte: ő az elmúlt harminc évben többet tett a magánszektorban, mint Clinton a közszolgálatban.
Obamát sem hagyták szó nélkül
Donald Trump republikánus elnökjelölt szerint demokrata párti riválisa, Hillary Clinton és Barack Obama leköszönő elnök áll a kampánygyűlésein megjelenő erőszakos provokációk hátterében.
Chris Wallace műsorvezető a harmadik elnökjelölti vita során felhozta az elmúlt hetekben Trumpot szexuális zaklatással megvádoló nők eseteit. Trump cáfolta, hogy ezek megtörténtek volna, s mint mondta, be is bizonyította a vádak megalapozatlanságát. Azt mondta, hogy nála jobban senki se tiszteli a nőket. Ugyanakkor felhívta a műsorvezető figyelmét, hogy nem ezekre az állítólagos szexuális zaklatásokra kellene összpontosítani, hanem Clinton email-botrányára. Clinton utalt arra, hogy az FBI nem javasolt vádemelést az ügyben, mire Trump azzal vágott vissza, hogy Bill Clinton az FBI-döntés előtt találkozott az igazságügyi miniszterrel.
Vita bontakozott ki a Clinton Alapítvány vitatott tevékenységéről is. Trump Haiti példáját hozta fel, mondván, hogy a haiti földrengés után összegyűlt pénzt nem a helyreállításra költötték. "Haitin gyűlölik Clintonékat" - állította Donald Trump. Továbbá - tette hozzá - ha Clinton olyan nagyon védi a nők jogait és méltóságát, akkor hogyan fogadhat el az alapítvány olyan országoktól is jelentős támogatásokat, amelyekben semmibe veszik a nőket, a nők jogait. Ezzel összefüggésben utalt Szaúd-Arábiára. Hillary Clinton ezt válasz nélkül hagyta, s inkább felsorolta, hogy a családi alapítvány mi mindent csinál szerte a világban. Trump bűnöző vállalkozásnak nevezte a Clinton Alapítványt.
Donald Trump: Elfogadom a választási eredményt, ha én győzök
Donald Trump republikánus elnökjelölt csütörtökön délelőtt közölte, hogy elfogadja a novemberi elnökválasztás eredményét, de csak akkor, ha ő győz. A republikánus elnökjelölt az ohiói Delaware városkában kampányolva jelentette be álláspontját. "Szeretném megígérni és megfogadni valamennyi szavazómnak és támogatómnak és az Egyesült Államokban mindenkinek, hogy teljesen elfogadom ennek a történelmi elnökválasztásnak az eredményét, ha én győzök" - mondta a választási nagygyűlésen Donald Trump. Majd hozzátette: "természetesen a tiszta választási eredményeket elfogadom, de fenntartom magamnak a jogot, hogy megkérdőjelezhető eredmények után tiltakozást nyújtsak be, vagy jogi eljárást kezdeményezzek".
Nem biztos, hogy Trump elfogadja a választás eredményét
A vitavezető egyértelműen feltette a kérdést Donald Trumpnak, hogy egyetért-e alelnökjelöltje, Mike Pence és a leánya, Ivanka Trump nyilatkozatával, miszerint elfogadják az elnökválasztás eredményét. Donald Trump úgy fogalmazott: "Majd amikor eljön az ideje, megmondom, egyelőre bizonytalanságban tartom önt". Vagyis arra utalt ezzel, hogy megvárja az eredményeket, és utána dönt róla.
A republikánus elnökjelölt azt állította, hogy milliók regisztráltatták magukat jogosulatlanul a választásra. Szerinte Hillary Clintonnak nem is lenne szabad indulnia az elnökségéért, már eleve a jelöltsége is bizonyíték a választási csalásra. Trump a vita hevében "undok nőnek" nevezte vetélytársát.
Hillary Clinton leszögezte: az amerikai történelemben a vesztes elnökjelöltek mindig elfogadták a választás eredményét.
Az amerikai sajtó a műsorvezetőt nevezte meg az utolsó elnökjelölti vita győzteseként
A sajtó a The Washington Post című liberális laptól a CNN hírtelevízión át a The Wall Street Journal című konzervatív újságig egyetértett abban, hogy a vitát a műsorvezető nyerte.
A The Washington Post a Republikánus Párthoz közel álló Fox televízió 67 éves munkatársát korrekt, magabiztos műsorvezetőként értékelte, hozzátéve, hogy Chris Wallace nem helyezte magát előtérbe, nem akarta uralni a vitát, hagyta, hogy az elnökjelöltek kifejthessék álláspontjukat, de amikor az ő kérdésére nem akartak válaszolni, akkor határozottan figyelmeztette is őket. Minden köntörfalazást került, s olyan célratörő kérdéseket fogalmazott meg, amilyenekre egyenes válaszokat lehetett adni.
A sajtókommentárok irányultságtól függetlenül egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Trump óriási hibát követett el azzal, hogy nem volt hajlandó kimondani: elismeri majd a választások eredményét.
A The New York Times és a The Washington Post a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton teljesítményét emelte ki, őt nevezte meg az elnökjelölti vita győzteseként, a Times pedig Trump semmibe veszi a demokráciát címmel szerkesztőségi állásfoglalást szentelt annak, hogy a republikánus elnökjelölt lebegteti, hogy elfogadja-e a választási eredményt.
A The Wall Street Journal - elismerve Clinton felkészültségét - a republikánus elnökjelölt pozitívumait elemezte. "Donald Trump legjobb esélye arra, hogy elnök legyen, mindig is az volt, hogy saját magánál fontosabb dolgokról beszéljen: a gazdaság élénkítéséről, Antonin Scalia főbíró utódjának jelöléséről a legfelsőbb bíróságra, az Iszlám Állam legyőzéséről, bármiről, ami a jelenlegi helyzettel elégedetlen országban a változás ígéretét hordozza" - fogalmazott a The Wall Street Journal, s felhívta a figyelmet arra, hogy a szerda esti vitában Trump megmutatta, milyen lett volna, ha korábban is többet beszélt volna más témákról.
A lap kiemelte, hogy bár Hillary Clinton nem egyszer megpróbálta sárba rántani, a republikánus jelölt világossá tudta tenni a gazdaságpolitikai elképzeléseik közötti jelentős különbségeket. "Trump adókat csökkentene, Clinton adókat emelne. Trump lecserélné Barack Obama (jelenlegi elnök) egészségbiztosítási programját, Clinton kiterjesztené. Trump erősebbé tenné a gazdaságot, és így növelné a jövedelmeket, Clinton újraosztaná a meglévő jövedelmet" - elemezte a vitát a lap, s hangsúlyozta, hogy bár Trumpnak sok mindenben igaza volt, kérdéses, hogy éppen a temperamentuma miatt ez mennyire "jön át", vagyis a választók mennyire veszik észre a lényeget.
Mindazonáltal a The Wall Street Journal is óriási hibának tartja, hogy Donald Trump nem volt hajlandó világossá tenni, hogy elfogadja az elnökválasztási eredményt.
A kongresszusból és a Fehér Házból származó bennfentes információiról ismert Washington Examiner című lapban Philip Klein azt írta: "Trump számára vége", a szerdai vita végeredménye az, hogy "Donald Trump elvesztette az elnökválasztást - csak ez még pár hétig nem lesz hivatalos".
A Fox televízióban megszólaló republikánus politikusok viszont Trumpot dicsérték. Newt Gingrich volt házelnök például úgy vélekedett, hogy Trump "folyamatosan talpraesett válaszokat adott", Hillary Clinton viszont "folyamatosan kudarcot vallott".
A Fox tévében nyilatkozott Reince Priebus, a Republikánus Országos Bizottság (RNC), a párt vezető testületének elnöke, aki azt mondta: Donald Trump a vitában "emlékeztette az Egyesült Államokat, hogy mi a mostani választások tétje".
A CNN hírtelevízió a vita lezárulta után gyorsan nyilvánosságra hozta az ORC közvélemény-kutatóval közösen készített első felmérését: eszerint a megkérdezettek 52 százaléka Hillary Clintont tartotta meggyőzőbbnek, s 39 százalékuk szerint Donald Trump került ki a vitából győztesen.
