Legalább kilencen veszítették életüket a hét végén Hegyi Karabahban.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium tegnapi tájékoztatása szerint szombaton az Agdam és Xocavend települések körzetében a tűzszünetet elsőként ismét az örmény fél sértette meg, „váratlanul tűz alá véve nagy kaliberű fegyverekkel és aknavetőkkel az azeri fegyveres erők térségben lévő állásait”. Az azeriek azonnal válaszoltak, de egy „rövid és heves tűzpárbaj” után beszüntették a tüzet, hogy az örmény fél elszállíthassa öt halott katonáját, és segítséget nyújthasson további nyolc sebesültnek. A hegyi karabahi védelmi tárca szerint viszont az incidenst az azeri fél provokálta ki, és az ő határőreik voltak azok, akik ellencsapásra szánták el magukat, hogy elhallgattassák az ellenség aknavetős támadását. A karabahiak úgy tudják „megbízható forrásból”, hogy azeriek négy katonát vesztettek, és több mint tizenöt katona sebesült meg.
Hegyi Karabah lakossága többségében örmény, a terület azonban a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. A két volt tagköztársaság között 1988-ban háború tört ki a területért, és ez 1994-ben tűzszünettel ért véget. A harcokban mintegy harmincezer ember halt meg, és több százezernek el kellett menekülnie otthonából. A két ország azóta sem tudott megállapodni Karabah státusáról, így az állandó feszültségforrás a Kaukázus déli részén. A saját magát önállónak minősítő Karabahot Örményország 1994 óta jelentősen támogatja mind katonailag, mind pénzügyileg.
Hegyi Karabah lakossága többségében örmény, a terület azonban a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. A két volt tagköztársaság között 1988-ban háború tört ki a területért, és ez 1994-ben tűzszünettel ért véget. A harcokban mintegy harmincezer ember halt meg, és több százezernek el kellett menekülnie otthonából. A két ország azóta sem tudott megállapodni Karabah státusáról, így az állandó feszültségforrás a Kaukázus déli részén. A saját magát önállónak minősítő Karabahot Örményország 1994 óta jelentősen támogatja mind katonailag, mind pénzügyileg.
