Hiába csábították Kínába, bejelentette a visszavonulását Louis van Gaal, az utóbbi negyedszázad egyik legsikeresebb klubedzője. A holland mester hatvanöt évesen úgy döntött, nem ül többé a kispadra.

Vannak sikeredzők, akiket elismernek és szeretnek. Meg olyanok, akiket csak elismernek. Alkalmasint az utóbbi kategóriába tartozik Magyarországon a holland Louis van Gaal, aki soha nem volt könnyen kezelhető ember. Mi 1995 őszén ismerkedtünk meg „közelebbről” vele, a Ferencváros és az Ajax BL-csatája kapcsán tapasztalt megnyilvánulásai kevés újabb hívet szereztek a számára. Hasonló habitusról árulkodott aztán későbbi működése is. Ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy még az egyébként kiemelkedően sikeres holland edzői karban is az élenjárók között volt, azon kevesek egyike, akik négy erős európai futballkultúrában értek el bajnoki vagy kupasikereket.
Játékosnak nem volt jobb a közepesnél, az első arany-Ajaxba nem tudott beférni, majd az RFC Antwerpben, a Telstarban és a Spartában futballozott. Ma nem ismerné a nevét a nagyvilág, ha nem választja az edzői pályát.
Előbb az AZ-nél, majd az Ajaxnál dolgozott pályaedzőként, mígnem 1991-ben átvette Leo Beenhakkertől az amszterdami csapatot. Kétségtelen, hogy jókor volt jó helyen, nagyon tehetséges gárdát kapott a kezébe, de nagy érdeme, hogy miután az első alakulatát – Bergkamppal, Jonkkal, Winterrel a soraiban – az UEFA-kupa megnyerése után szétszedte a nagyvilág, a még fiatalabb generációból azonnal képes volt világverő csapatot építeni. A Van der Sar – Reiziger, Blind, Rijkaard, F. de Boer – Davids, Seedorf, Litmanen – Kanu vagy Finidi, R. de Boer vagy Kluivert, Overmars összeállítású Ajax a kilencvenes évek közepén a világ legjobbja lett. Mindent megnyert, amit csak lehetett: a Bajnokok Ligája, az európai szuperkupa és a világkupa győztese is lett. Amikor 1997-ben lejárt Louis van Gaal amszterdami szerződése, megvalósította a legtöbb holland edző álmát: az FC Barcelona kispadjára ült. Noha az ott töltött három idény alatt számos egykori Ajax-játékost is szerződtetett, Rivaldo személyében aranylabdás játékosa volt, a katalán klub, „csak” két bajnoki és egy kupaelsőséget szerzett, nem tudta megismételni az Ajax nemzetközi sikereit.
Van Gaalt ezután egykori játékosa, Frank Rijkaard utódjának, holland szövetségi kapitánynak nevezték ki, s ez lett az első s talán a legnagyobb kudarc a pályafutása során. Utána dolgozott ismét a Barcelonánál és az Ajaxnál is, de a reneszánsz 2005-ben kezdődött: visszatért az AZ-hez. Nem volt könnyű menetelés, 2008-ban már távozni akart, aztán a játékosai ragaszkodása marasztalta. Mindenki jól járt: az alkmaari csapat megnyerte a holland bajnokságot. Huszonnyolc év után ez volt az első alkalom, hogy nem az Ajaxot, a PSV-t vagy a Feyenoordot avatták bajnokká Hollandiában. Van Gaal a BL-be már nem ment a csapattal, hanem a Bayern München edzője lett. Döcögő kezdés után az első év teljes sikert hozott a hazai fronton, a második már nem. A vége előtt elbocsátották. Bő egyéves pihenő után újra szövetségi kapitány lett, az első szakasznál nagyobb sikerrel. Brazíliában, a legutóbbi világbajnokságon elődöntős lett az Oranjéval. Utána a Manchester United élére került. Az Old Traffordon töltött két idénye alatt rengeteg pénzt költött el, de a csapat nem jutott a Sir Alex-éra sikereinek magasságába. Ugyanakkor Van Gaal az FA-kupa megnyerésével búcsúzott, s okkal gondolhatjuk, hogy immár ez marad pályafutása utolsó titulusa. Menesztéséért 8,4 millió fontot – több mint három milliárd forintot – kapott, így nem kell a hónap elején várnia, hogy mikor hozza a postás a nyugdíját…
Noha azóta is voltak megkeresései – mesés összegért csábították például Kínába –, nem mondott igent. Először azt gondolta, „csak” pihen, ám úgy döntött, nem vállal több edzői munkát. Döntésében szerepet játszik egyik lánya férjének váratlan halála is – az edző úgy gondolja, immár a családnak van rá inkább szüksége.



