Statisztikai adatdömping vár ránk a héten: kiskereskedelem, külkereskedelem és ipari termelés lesz terítéken itthon. Fontos információk érkeznek Nyugatról is: az uniós jegybank szakíthat a laza monetáris politikával és új törvényhozást választanak a britek.
Kedden hozza nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslését az áprilisi kiskereskedelmi forgalomról. A megelőző hónapban a forgalom a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Szerdán a KSH első becslését közli az ipari termelés áprilisi teljesítményéről. Márciusban az ipari kibocsátás volumene 13,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, köszönhetően az újrainduló uniós forrásoknak. Az első negyedévben az ipari kibocsátás 7,8 százalékkal emelkedett. A várakozások szerint az év hátralévő részében is folytatódhat az ipari termelés bővülése. A Nemzetgazdasági Minisztérium is szerdán jelentkezik az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatójával. Áprilisban 76,6 milliárd forintos többlettel zárt a központi alrendszer, így az év első négy hónapjában a halmozott hiány 121,5 milliárd forintot tett ki, míg 2016 azonos időszakában 144,9 milliárd forint volt. Csütörtökön májusi inflációs adatok érkeznek, aznap a külkereskedelmi termékforgalomról is képet kapunk képet, egyik téren sem várható trendváltozás.
Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülést tart. Az alapkamat szinte biztos, hogy változatlan marad, érdekesebb az utána következő sajtótájékoztató – mondta Kovács Bálint. Az Equilor elemzője hangsúlyozta: kommunikációs fordulatra számítanak a jegybanktől, egy jelzésre, hogy mikor vezetik ki a lazító programot, és mikor kezd szigorításba az EKB. Mario Draghi, az EKB elnökének beszédei eddig a laza monetáris politikát erősítették, de a piac már számít a szigorításra. Az elemző elmondta: a várakozást a piac már be is árazta, az beépült az euró és a dollár árfolyamába. Ha elmarad a fordulat, az csalódást kelthet, gyengítheti az eurót. Az EKB azért nem emelte még az alapkamatot, mert az eurózóna maginflációja még csak egy százalék körüli, amely elmarad a kétszázalékos jegybanki céltól.
A csütörtöki brit előre hozott választások is hatást gyakorolnak az európai gazdasági életre. Kovács Bálint jelezte, a különböző közvélemény-kutatásokban az a közös, hogy jelzik: a Munkáspárt hátránya csökken a konzervatívokkal szemben. Ha Theresa May-ék megszerzik a parlamenti többséget, akkor a keményebb megoldás, a „Hard Brexit” felé lépnek, mert nem akarják elfogadni az unió szabályait, nem akarnak további részt vállalni az uniós költségvetési ciklusból – mondta Kovács Bálint. Nagyjából százmilliárd eurónyi befizetésről van szó. A Munkáspárt a puhább, simulékonyabb utat választaná, de „kitáncolni” már ők sem tudnak a Brexitből. A politikai bizonytalanság árt a fontnak, ebben az évben elérheti akár az 1,05-ös árfolyamszintet a dollárral szemben.
Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülést tart. Az alapkamat szinte biztos, hogy változatlan marad, érdekesebb az utána következő sajtótájékoztató – mondta Kovács Bálint. Az Equilor elemzője hangsúlyozta: kommunikációs fordulatra számítanak a jegybanktől, egy jelzésre, hogy mikor vezetik ki a lazító programot, és mikor kezd szigorításba az EKB. Mario Draghi, az EKB elnökének beszédei eddig a laza monetáris politikát erősítették, de a piac már számít a szigorításra. Az elemző elmondta: a várakozást a piac már be is árazta, az beépült az euró és a dollár árfolyamába. Ha elmarad a fordulat, az csalódást kelthet, gyengítheti az eurót. Az EKB azért nem emelte még az alapkamatot, mert az eurózóna maginflációja még csak egy százalék körüli, amely elmarad a kétszázalékos jegybanki céltól.
A csütörtöki brit előre hozott választások is hatást gyakorolnak az európai gazdasági életre. Kovács Bálint jelezte, a különböző közvélemény-kutatásokban az a közös, hogy jelzik: a Munkáspárt hátránya csökken a konzervatívokkal szemben. Ha Theresa May-ék megszerzik a parlamenti többséget, akkor a keményebb megoldás, a „Hard Brexit” felé lépnek, mert nem akarják elfogadni az unió szabályait, nem akarnak további részt vállalni az uniós költségvetési ciklusból – mondta Kovács Bálint. Nagyjából százmilliárd eurónyi befizetésről van szó. A Munkáspárt a puhább, simulékonyabb utat választaná, de „kitáncolni” már ők sem tudnak a Brexitből. A politikai bizonytalanság árt a fontnak, ebben az évben elérheti akár az 1,05-ös árfolyamszintet a dollárral szemben.
