Kitörhet-e térségünkben egy bazaltvulkán? – erre a kérdésre keresi a választ a Harangi Szabolcs vezetésével készült tanulmány, amelyet az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tett közzé azzal, hogy széles körű nemzetközi érdeklődésre számíthat.
Régóta foglalkoztatja a téma szakértőit, hogy a Kárpát-medencében mivel magyarázható a bazaltvulkáni területek kialakulása – mondta lapunknak Károly Antal. A geológust az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának az International Journal of Earth Sciences legfrissebb számában megjelent írása kapcsán kérdeztük. Harangi Szabolcs, az MTA doktora vezetésével született cikkben a szerzők olyan kérdésekre próbálnak felelni, hogy miként keletkeztek térségünk bazaltvulkánjai, mikor és miért jöttek létre, miért pont a jelenlegi helyükön találhatók. Ugyancsak érdekes felvetés, hogy lehet-e még folytatása a vulkáni működésnek.
Ezek nem holmi elszállt ötletek, hiszen bazaltvulkánok találhatóak például a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, de a nógrádi térségben is – mondta Károly Antal. A cikkből idézve beszélt arról is, hogy a hajdani tűzhányók három-öt millió esztendővel ezelőtt alakultak ki, azonban több helyen még az elmúlt másfél millió évben is akadt példa kitörésre. A legutóbbi ma ismert bazaltvulkáni működés a Garam völgyében, a felvidéki Magasmart - ma Brehy - közelében történt – annak ellenére, hogy ezt megelőzően évmilliókon keresztül nem volt ott hasonlóra példa.
Mint Harangi Szabolcs írja, a vulkáni működés nem akárhol és akármikor alakul ki – a bazaltos magma a földköpeny felső részén, az úgynevezett asztenoszférában keletkezik, az ottani kőzetanyag kismértékű olvadásakor. Az MTA doktora és kollégái leszögezik, e körülmények jelenleg is fennállhatnak. Szerintük a bazaltos magma nagyon gyorsan, akár néhány nap alatt felszínre törhet, és kérdés, hogy lesznek-e olyan műszerek, amelyek ennek apró előjeleit észlelik. Harangi Szabolcs úgy véli, azért is fontos jobban megértenünk a működés okait, mert ennek nem csak térségünkben van jelentősége. Példa erre az új-zélandi Auckland, ahol több százezer ember él egy potenciálisan aktív bazaltvulkáni mező kellős közepén.
Ezek nem holmi elszállt ötletek, hiszen bazaltvulkánok találhatóak például a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, de a nógrádi térségben is – mondta Károly Antal. A cikkből idézve beszélt arról is, hogy a hajdani tűzhányók három-öt millió esztendővel ezelőtt alakultak ki, azonban több helyen még az elmúlt másfél millió évben is akadt példa kitörésre. A legutóbbi ma ismert bazaltvulkáni működés a Garam völgyében, a felvidéki Magasmart - ma Brehy - közelében történt – annak ellenére, hogy ezt megelőzően évmilliókon keresztül nem volt ott hasonlóra példa.
Mint Harangi Szabolcs írja, a vulkáni működés nem akárhol és akármikor alakul ki – a bazaltos magma a földköpeny felső részén, az úgynevezett asztenoszférában keletkezik, az ottani kőzetanyag kismértékű olvadásakor. Az MTA doktora és kollégái leszögezik, e körülmények jelenleg is fennállhatnak. Szerintük a bazaltos magma nagyon gyorsan, akár néhány nap alatt felszínre törhet, és kérdés, hogy lesznek-e olyan műszerek, amelyek ennek apró előjeleit észlelik. Harangi Szabolcs úgy véli, azért is fontos jobban megértenünk a működés okait, mert ennek nem csak térségünkben van jelentősége. Példa erre az új-zélandi Auckland, ahol több százezer ember él egy potenciálisan aktív bazaltvulkáni mező kellős közepén.
