A gazdák elégedettek, nincsenek demonstrációk, ebben a sikeres földértékesítési program is szerepet játszik – nyilatkozta lapunknak Bitay Márton Örs. Az agrártárca államtitkára visszautasította azt az ellenzéki vélekedést, miszerint dél-amerikai irányba tolódna a magyar mezőgazdaság.
Nincs a Lehet Más a Politikának (LMP) kidolgozott agrárprogramja, világos jövőképe az agráriumról, pontosan meghatározott céljai sem, senki sem tudja, mit is akarnak csinálni a mezőgazdaságban – a párt csupán egy „lózungfelhőben” folytat kiüresedő politikai vitát. Így reagált Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak arra, hogy a tárca tevékenységét az LMP folyamatosan, hosszú ideje, élesen bírálja. Legutóbb az LMP országgyűlési képviselője, Sallai R. Benedek úgy vélekedett: 2016-ban folytatódott a magyar agrárium „dél-amerikai irányba tolódása” és egyre nagyobb birtokok alakulnak ki. Bitay Márton hangsúlyozta: a gazdák elégedettek, nincsenek demonstrációk, dinamikusan emelkedett a mezőgazdaság kibocsátása az utóbbi hat évben, jelentősen nőtt az agrárium exportja, felfelé ívelő pályán van az ágazat, és sikeres volt a Földet a gazdáknak program is. Szerinte az agráriumban elért idei sikerek is egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország erősödik. Az államtitkár hangoztatta: éppen a kis- és közepes családi gazdaságok erősödtek a földértékesítési program révén. Magyar gazdák vették meg az állami földeket, hogy egészséges, GMO-mentes élelmiszert állítsanak elő. Csaknem kétszázezer hektár földet helyi gazdák nyertek meg, hogy megműveljék azokat.
Bitay Márton utalt arra is, hogy a programban egy vásárló átlagosan két helyrajzi szám alatt lévő, tehát két, egyenként harminc-negyven hektár közötti területet vett meg. Minden harmadik magyar földműves, azaz harmincezren vásároltak állami földet. Az értékesített területek csaknem harmadát, 74 ezer hektárt, fiatal gazdák vásárolhatták meg. Az eladott birtoktestek 99 százaléka 150 hektár alatti. Az előírások értelmében háromszáz hektár feletti területet nem lehetett értékesíteni. Az államtitkár megjegyezte azt is: sajátos módon a teljes ellenzék, így az LMP is mindig Fejér megyét citálja a földértékesítések kapcsán, mert valójában a programon keresztül a miniszterelnököt akarják támadni. Ám a tények alapján ebben a megyében is megtöbbszöröződött az állami földet használók száma, és tisztességes gazdákhoz, agrárvállalkozókhoz került az állami termőföld tulajdonjoga.
Bitay Márton az úgynevezett kishantosi ügyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ húszéves haszonbérleti szerződése évekkel ezelőtt lejárt már, ezen az ominózus per sem változtathat. Szerinte itt inkább arról a megközelítésről van szó, hogy „ha nekem nem sikerült, akkor más se legyen sikeres”. Hozzátette: korábban a kft. 450 hektár területet bérelt, de most itt hét földműves és egy szakiskola gazdálkodhat.
Az Alkotmánybíróság decemberben utasította el a Fővárosi Törvényszék kishantosi perben tett azon kezdeményezését, amelyben megkérdőjelezték az állami földhasznosítási pályázati rendszert, szinte a teljes földjogi rendszer alkotmányosságát.
Bitay Márton utalt arra is, hogy a programban egy vásárló átlagosan két helyrajzi szám alatt lévő, tehát két, egyenként harminc-negyven hektár közötti területet vett meg. Minden harmadik magyar földműves, azaz harmincezren vásároltak állami földet. Az értékesített területek csaknem harmadát, 74 ezer hektárt, fiatal gazdák vásárolhatták meg. Az eladott birtoktestek 99 százaléka 150 hektár alatti. Az előírások értelmében háromszáz hektár feletti területet nem lehetett értékesíteni. Az államtitkár megjegyezte azt is: sajátos módon a teljes ellenzék, így az LMP is mindig Fejér megyét citálja a földértékesítések kapcsán, mert valójában a programon keresztül a miniszterelnököt akarják támadni. Ám a tények alapján ebben a megyében is megtöbbszöröződött az állami földet használók száma, és tisztességes gazdákhoz, agrárvállalkozókhoz került az állami termőföld tulajdonjoga.
Bitay Márton az úgynevezett kishantosi ügyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ húszéves haszonbérleti szerződése évekkel ezelőtt lejárt már, ezen az ominózus per sem változtathat. Szerinte itt inkább arról a megközelítésről van szó, hogy „ha nekem nem sikerült, akkor más se legyen sikeres”. Hozzátette: korábban a kft. 450 hektár területet bérelt, de most itt hét földműves és egy szakiskola gazdálkodhat.
Az Alkotmánybíróság decemberben utasította el a Fővárosi Törvényszék kishantosi perben tett azon kezdeményezését, amelyben megkérdőjelezték az állami földhasznosítási pályázati rendszert, szinte a teljes földjogi rendszer alkotmányosságát.
