Az idén jobb éve lehet a mezőgazdaságnak, mint tavaly. A Takarék Agrár Központ várakozása szerint az agrárium kibocsátása középtávon tartósan emelkedik, és 2020-ra elérheti a 2750 milliárd forintot.
A mezőgazdaság mintegy 3,8-3,9 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék előállításához 2011 és 2014 között – mondta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán. A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője hozzáfűzte: tavaly az arány három százalékra mérséklődött. Ez a bruttó hozzáadott értékben is megmutatkozott, hiszen az említett periódusra jellemző 4,6-4,5 százalékos arány tavaly 3,6 százalékra csökkent. Fórián megjegyezte: a kisebb tavalyi teljesítmény mögött elsősorban a növénytermesztés kibocsátásának mérséklődése állt. Például az előző évinél csaknem harmadával kisebb volt a kukoricatermés, amit összességében a gabonafélék termésének növekedése sem tudott ellensúlyozni. Az állattenyésztés termelési értéke viszont jelentősen, 5,7 százalékkal emelkedett tavaly. A mezőgazdasági kibocsátás volumene három százalékkal apadt, miközben értéke 3,4 százalékkal gyarapodott, és folyó alapáron tavaly 2454 milliárd forintot tett ki.A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője hangsúlyozta: a kibocsátás szerkezetében a növénytermesztési és kertészeti termékek súlya a meghatározó, 2015-ben ez 58,2 százalék volt. Az élő állatok és állati termékek aránya alig több mint egyharmadot, 34,8 százalékot tett ki tavaly, míg a többi szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya hét százalékot.
A Takarék Agrár Központ erre az évre a tavalyit csak kismértékben meghaladó mezőgazdasági kibocsátásra számít – mondta Fórián Zoltán. A mennyiségeket tekintve a szántóföldi növények tavalyit meghaladó termésével kalkulál. Előzetes adatok szerint viszont a gyümölcstermésben jelentős kárt tettek a tavaszi fagyok. Az állati termékek kibocsátása 2010 óta lassan, de tartósan emelkedik, és várhatóan ez a tendencia az idén sem szakad meg. A fenti szerkezeti arányok fényében összességében mennyiségi oldalon emelkedésre számít a Takarék Agrár Központ az agrárium kibocsátásában. A mezőgazdasági termelőiár-index nem változott jelentősen tavaly, 0,4 százalékkal nőtt, az egyes termékcsoportokon belül azonban számottevő ármozgás volt. A növényi termékek 6,4 százalékkal drágultak, az állatok és állati termékek ára ellenben 8,4 százalékkal csökkent. Ez utóbbiban a sertés- és a tejárak esése játszotta a főszerepet. A szakértő úgy véli: az áringadozások egyenlege pozitív lesz ugyan az idén, de nem lesz jelentős mértékű.
A Takarék Agrár Központ középtávú előrejelzése szerint ugyanakkor a magyarországi mezőgazdaság kibocsátása tartósan emelkedik, 2020-ra elérheti a 2750 milliárd forintot. Fórián Zoltán az agrárium szerkezetében is változásokra számít. Miközben a kertészeti termékek, az élő állatok és állati termékek aránya emelkedik majd, várakozása szerint a gabonafélék és ipari növények aránya kismértékben csökken az évtized végére.
A Takarék Agrár Központ erre az évre a tavalyit csak kismértékben meghaladó mezőgazdasági kibocsátásra számít – mondta Fórián Zoltán. A mennyiségeket tekintve a szántóföldi növények tavalyit meghaladó termésével kalkulál. Előzetes adatok szerint viszont a gyümölcstermésben jelentős kárt tettek a tavaszi fagyok. Az állati termékek kibocsátása 2010 óta lassan, de tartósan emelkedik, és várhatóan ez a tendencia az idén sem szakad meg. A fenti szerkezeti arányok fényében összességében mennyiségi oldalon emelkedésre számít a Takarék Agrár Központ az agrárium kibocsátásában. A mezőgazdasági termelőiár-index nem változott jelentősen tavaly, 0,4 százalékkal nőtt, az egyes termékcsoportokon belül azonban számottevő ármozgás volt. A növényi termékek 6,4 százalékkal drágultak, az állatok és állati termékek ára ellenben 8,4 százalékkal csökkent. Ez utóbbiban a sertés- és a tejárak esése játszotta a főszerepet. A szakértő úgy véli: az áringadozások egyenlege pozitív lesz ugyan az idén, de nem lesz jelentős mértékű.
A Takarék Agrár Központ középtávú előrejelzése szerint ugyanakkor a magyarországi mezőgazdaság kibocsátása tartósan emelkedik, 2020-ra elérheti a 2750 milliárd forintot. Fórián Zoltán az agrárium szerkezetében is változásokra számít. Miközben a kertészeti termékek, az élő állatok és állati termékek aránya emelkedik majd, várakozása szerint a gabonafélék és ipari növények aránya kismértékben csökken az évtized végére.
