Lengyel, cseh, szlovák és magyar előadók vizsgálják majd az 1956 és 1968 közötti közép-európai emigráció művészeti kérdéseit egy szeptember 5-i budapesti konferencián a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében.
Művészetelméleti kérdéseket vizsgál az a nemzetközi konferencia, amelyet szeptember 5-én az 1956 és 1968 közötti időszak emigráns művészetéről rendez a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete – mondta el Kocsis Miklós intézetigazgató a tegnapi beharangozó sajtótájékoztatón. A távirati iroda tudósítása szerint az eseményen Falusi Márton költő, az intézet munkatársa kiemelte, hogy a műhelytalálkozóra meghívott lengyel, cseh, szlovák és magyar előadók a szakmai kérdéseken azt is megvizsgálják majd, hogy mely konkrét témák mentén indulhat el egy hosszú távú együttműködés az országok szakértői között.
Windhager Ákos irodalomtörténész elmondta, hogy az adott időszak poznani, budapesti és prágai megmozdulásai új kulturális önazonosságot képeztek, amelyek egyik központi eleme az emigráns és az otthoni művészek viszonya volt. Ezért a programon szó lesz arról, hogy miként jelenítette meg az emigráns életet a „visegrádi alkotók” emigrációbeli, illetve otthoni kultúrája, valamint hogy ezek az alkotók milyen műhelyeket tartottak fenn. Mindezek mellett a kutatók azt is körüljárják majd, hogy a visegrádi országok kulturális emlékezetét hogyan fűzik össze a múltreprezentáció művészi eszközei. A Visegrad Fund támogatásával létrejövő találkozón a pozsonyi Bratislava International School of Liberal Arts (BISLA) Liberal Arts College, az olmützi Listy és a lublini Akcent folyóirat kollégái tartanak majd előadásokat.
Windhager Ákos irodalomtörténész elmondta, hogy az adott időszak poznani, budapesti és prágai megmozdulásai új kulturális önazonosságot képeztek, amelyek egyik központi eleme az emigráns és az otthoni művészek viszonya volt. Ezért a programon szó lesz arról, hogy miként jelenítette meg az emigráns életet a „visegrádi alkotók” emigrációbeli, illetve otthoni kultúrája, valamint hogy ezek az alkotók milyen műhelyeket tartottak fenn. Mindezek mellett a kutatók azt is körüljárják majd, hogy a visegrádi országok kulturális emlékezetét hogyan fűzik össze a múltreprezentáció művészi eszközei. A Visegrad Fund támogatásával létrejövő találkozón a pozsonyi Bratislava International School of Liberal Arts (BISLA) Liberal Arts College, az olmützi Listy és a lublini Akcent folyóirat kollégái tartanak majd előadásokat.
