Csaknem harminc százalékkal nagyobb bevétellel és húsz százalékkal magasabb alkalmazotti bérrel dicsekedhetnek a szellemi tulajdonjoghoz köthető iparágakban tevékenykedő európai vállalkozások, mint más cégek. Ezeket a vállalkozásokat fenyegetik ugyanakkor leginkább a szervezett bűnözés által előállított és forgalmazott hamisított termékek.
Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak alkotják az Európai Unió gazdaságának gerincét: a gazdasági összteljesítmény körülbelül negyven százaléka (4700 milliárd euró), a harmadik országokba irányuló export kilencven százaléka innen származik. Ez az ágazat biztosítja közvetlenül vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35 százalékát, azaz hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Mindemellett az IPR-iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan 29 százalékkal magasabb bevétellel lehet számolni, azaz vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve húsz százalékkal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal – áll a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) kutatásában.
Kiderült, az unió legjobban teljesítő részét azonban egyre jobban fenyegetik a hamisítások, a védjegybitorlások, a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélés.
„A nemzetközi bűnszervezetek által végzett hamisítási tevékenységek uniós szinten óriási károkat okoznak, ami, figyelembe véve az IPR-iparágak arányát az EU teljes gazdasági teljesítményén belül, igen veszélyes tendencia” – mondta Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A korábbi jelentés szerint csak a szabadalmak bitorlása tízmilliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését okozta a belső piacon.
A legújabb adatok szerint a hamisítások leginkább az ágazatban aktív, 1,8 millió kis- és középvállalkozás (kkv) nyereséges működését veszélyeztetik, hiszen esetükben az egy főre eső bevétel 32 százalékkal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthető szektorban tevékenykedő cégek erre vonatkozó adatait. Ugyanez az arány nagyvállalatoknál négyszázalékos.
„Az IPR-iparágakban tevékenykedő kkv-k esetében a szellemi tulajdonjog adja a vállalkozás tőkeerejét, amelyet a hamisítás térnyerése könnyen megsemmisíthet. Ennek megóvása érdekében kell minden eszközzel harcolnunk a hamisított árucikkek térnyerése ellen” – tette hozzá Bendzsel Miklós. Ennek kiváló eszközei az OHIM által ingyenesen elérhetővé tett adatbázisok, ahol az oltalom alatt álló védjegyek és dizájnok érhetők el, így a vállalkozások könnyen ellenőrizhetik, hogy nem bitorolják-e egymás szellemi termékeit.
Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az unión belül lefoglalt áruk érték szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti 66 százaléka származott az ázsiai országból.
