Egyre intenzívebb verseny indult a munkaerőért Magyarországon - mondta Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Piac és Profit, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Munkaerő - 2017 címmel rendezett konferenciáján.
Kifejtette: a magyar munkaerőpiacot a munkaerő iránti kereslet és kínálat egyensúlytalansága jellemzi, a hiány többnyire egyes ágazatokat érint, miközben munkaerőtartalék elsősorban Magyarország keleti és dél-nyugati részén van.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány erőteljesebben segíti a munkaerőmobilitást, 2017 januártól emelték a munkábajárás és a lakhatás támogatását.
Simon Attila kitért arra, hogy az utóbbi időben az üres álláshelyek száma nagyobb arányban növekedett a versenyszférában, mint a költségvetésiben, a hiány pedig a versenyszférában leginkább az IT-szektort és a feldolgozóipart érinti.
Fontosnak nevezte a helyettes államtitkár a munkaerőutánpótlás érdekében a szakképzés minőségi fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás kiterjesztését egyre több ágazatra.
Simon Attila kiemelte, a kormány továbbra is segíti, hogy a közfoglalkoztatottak közül minél többen a versenyszférában kapjanak állást, számításuk szerint a mostani 230-250 ezer közfoglalkoztatott közül 50-80 ezret lehetne némi segítséggel tartósan az elsődleges munkaerőpiacra juttatni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány különböző programokkal segíti a fiatalok foglalkoztatását, a fiatalok vállalkozóvá válását, a rugalmas foglalkoztatás terjedését.
A konferencián Simon Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a szaktárca is megjelenteti 2017 március 31-éig a 2020-ig szóló uniós fejlesztési program munkaerőpiaci pályázati felhívásait.
LMP: a budapesti iparkamara az oktatási forrásokból "falt nagy falatokkal"
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a szakmák oktatására fordítható mintegy 1,2 milliárd forintos forrásokból "falt nagy falatokkal" az LMP társelnöke szerint.
Hadházy Ákos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján mintegy 100 millió forint elköltését értékelte vitathatónak, de mint mondta, nem tudható, hogy az összeg további részét mire fordították.
A politikus az általa visszás felhasználású tételek közé sorolta azt a 20 millió forintot, amelyből a kamara szakemberei bécsi tanulmányúton vettek részt, egy a diákok kompetenciáját értékelő 48 oldalas tanulmány 25 millió forintos költségét, de kifogásolta azt is, hogy kétezer diák Budapestre szállítására egy olyan társasággal kötöttek szerződést, amely csak azt követően vette fel tevékenységei közé az utazásszervezést.
Hozzátette: a budapesti kamara az Út a szakmaválasztáshoz projektből is költhetett további 600 millió forintot, amelynek keretében egyenként tízmilliók mentek el jogi tanácsadásra, belső kontrollingra, kommunikációs feladatokra vagy a menedzsment munkáját segítő szolgáltatásokra. További 30 millió forintot egy a választható szakmákat felsoroló prospektus készíttetésére fordítottak - folytatta.
Hadházy Ákos kérdésre arról is beszámolt, hogy Botka László, a szocialista párt elnöksége által támogatott miniszterelnök-jelölt a szerdai találkozójukon közös lista állítására kérte az LMP-t, ezt azonban pártja nem tudta elfogadni. Az LMP szerint akkor lesz kormányváltás, ha garanciákat adnak az embereknek arra: a jelenlegi és a megelőző kormányoktól is eltérő politikát folytatnak majd.
Az LMP szerdán, a találkozót követően megerősítette: az LMP önállóan készül a 2018-as választásra és mind a 106 választókerületben saját jelöltet állít.
A párt korábban két kongresszuson is az önálló indulásról határozott.
