Férfi és nő – Madách Imre és a magyar dráma ünnepe címmel tartottak filmrészletek vetítésével egybekötött irodalmi estet a Várkert Bazárban a minap. Az est vendégei, Huszti Péter, Jankovics Marcell és Szinetár Miklós arról is beszélgettek, mit üzen ma és mennyire időszerű Madách legismertebb drámája, Az ember tragédiája.
Madách Imre fő műve, Az ember tragédiája állt a Várkert Irodalom szezonnyitó estjének középpontjában a minap a Várkert Bazárban, ahol a magyar dráma napját ünnepelték. Mint Juhász Anna rámutatott, Az ember tragédiája a magyar drámaírás kiemelkedő műve, Madách legismertebb, kultikus és kanonikus alkotása, amelynek számos kortárs, színházi feldolgozása készült. Az elmúlt több mint százötven évben a mű a magyar drámaírás szimbólumává vált, s talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a legtöbbször színpadra vitt mű lett hazánkban. Arról nem is beszélve, hogy az olyan mondatok, mint „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” a legismertebb szállóigékké váltak, és máig hatnak az olvasókra, nézőkre.
Madách Imre azonban nemcsak korának kiváló drámaírója volt, hanem magyarul, latinul, németül és franciául is olvasó, művelt ember. Érdekes, hogy verseket egész életében írt, mégis egyetlen verseskötete jelent meg Pesten 1840-ben Lantvirágok címmel. Madách fiatalon, tizenhat évesen írta első drámai művét. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hat tragédiát és egy szatirikus vígjátékot is írt. Olyan drámai művek kötődnek a nevéhez mások mellett, mint a Férfi és nő, A civilizátor vagy a Mózes, azonban ezek egyike sem hozott számára irodalmi sikert.
Huszti Péter színművész az esten elmondta, számára a dráma az életet jelenti. Remekműnek tartja a drámát, de bevallotta, hogy gimnazistaként nagy részét nem értette. Mint mondta, még ma is megérinti több mondata, gondolata. Lucifer az a szereplő, akinek a mű végét leszámítva, igaza van. A színművész hangsúlyozta továbbá, hogy Jankovics animációs filmje a drámáról igazi közkincs. Majd arról is beszélt, hogy pályája során játszotta már Ádámot, Lucifert és az Urat is. „A tragédia nekem útitárs” – tette hozzá. Végezetül kiemelte: arról sem szabad elfeledkezni, hogy mégiscsak Éva oldja meg az egész emberiség helyzetét azzal, hogy azt mondja az utolsó, tizenötödik színben: „Anyának érzem, óh, Ádám, magam!”. Jankovics Marcell rajzfilmrendező, író animációs filmet rendezett a drámából, ami 2011-ben készült el. Mint kiemelte, az animációs film technikai forgatókönyve már 1983-ra összeállt, de sajnos nem volt a filmkészítésre pénz – emlékezett vissza a rendező. Továbbá azért is készült hosszasan, mert kétharmadánál áttértek a digitális technikára. „Huszonnyolc éves munka volt ez, persze sok újraértelmezéssel” – hangsúlyozta. Amikor egy darabot feldolgoznak, az mindig az adott kor lenyomata. A műben van humor, csak a régi színjátszás kiölte belőle: Madách drámája egy emelkedett hangú szatíra – jegyezte meg. Végül arról is beszélt, hogy számára Lucifer romantikus és racionalista egyszerre, s valóban neki van igaza – mondta. Majd később hozzátette: Madách művének nincs párja a magyar irodalomban, s tulajdonképpen Éva apoteózisa ez a darab.
Szinetár Miklós rendező, forgatókönyvíró szerint a dráma maga az élmény, s nagyszerűsége abban rejlik, hogy a világról szól és egyetemes érvényű. Mint rámutatott, Az ember tragédiája egy fontos darab, de sem ennek, sem más műnek a keletkezéstörténete soha nem érdekelte, mindig önmagában a művel foglalkozik. A rendező végül szintén Lucifer egyes igazságaira hívta fel a figyelmet, a mű befejezését kivéve.
Kiosztották a színházi szakma díjait
Az Újvidéki Színház kapta a legjobb előadás díját, Lázár Kati lett az életműdíjas, Alföldi Róbert két kategóriában is nyert és sikeresen szerepeltek a határon túli magyar teátrumok a Színházi Kritikusok Céhe minap rendezett gáláján. A távirati iroda tegnapi közleménye szerint a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg az Egy piaci nap lett. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számos díjat nyert: a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriában a Sardar Tagirovsky rendezte Chioggiai csetepaté győzött. A legjobb előadás díját a Vajdaság kapta: az Újvidéki Színház Borisz Davidovics síremléke című előadásáért vehette át a fődíjat. A legjobb rendezést egy vidéki színházban látták a kritikusok: a szombathelyi A salemi boszorkányokért kapta meg a díjat Alföldi Róbert. Szintén Szombathelyre ment a különdíj, a Weöres Sándor Színház első tízéves korszakáért. A színésznők közül Hernádi Judit és Jordán Adél lett a legjobb. Az évad legjobb magyar drámájának járó díjat Szilágyi Eszter Anna A Nyíregyháza utca című darabja kapta. A budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban tegnap adták át a drámaírók számára alapított Szép Ernő-díjakat. Az elismerést idén Tasnádi István, Hajdu Szabolcs és Závada Péter vette át. (PG)
