Harangozó Tamás annak ellenére ismertetett téves adatokat a referendummal kapcsolatban, hogy a kormány minden adatot a rendelkezésére bocsátott a befejezett népszavazási tájékoztató kampányokról - reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az MTI-hez csütörtök délután eljuttatott közleményben a szocialista politikus sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
"Sajnáljuk, hogy az MSZP továbbra is a népszavazást támadja, miközben továbbra sem ad világos választ arra az egyszerű kérdésre, hogy igennel vagy nemmel szavazna október 2-án" - fogalmazott Dömötör Csaba, hangsúlyozva, a kampány célja az, hogy minden magyar állampolgár értesüljön az október 2-i referendumról.
Bakondi: Összefüggés van a tömeges migráció és a belbiztonság romlása között
Kétségtelen összefüggések figyelhetők meg a tömeges migrációs mozgás és az érintett országok belbiztonsági helyzetének romlása között - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön egy Dunakeszin tartott lakossági fórumon.
Jelzik ezt a terror- és a köztörvényes cselekmények, a nők elleni erőszak és a szociális rendszer megingása - közölte Bakondi György.
Felidézte: az elmúlt egy-másfél évben 1,5-2 millió ember jutott be úgy Európa szívébe, hogy nem volt semmifajta ellenőrzés, "nem tudni, hogy kik ők, milyen identitással, milyen célokkal érkeztek, gyakran azt se tudjuk, hogy hány évesek, mihez értenek".
Bakondi György aláhúzta: ahol nagy számban fogadtak be migránsokat, ott láthatóan jelentősen romlott a belbiztonsági helyzet.
A főtanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban olyan jogszabály megalkotása zajlik, amely felső határ nélküli embertömeg beengedését és automatikus szétosztását jelentené valamennyi tagállamban. Hozzátette, hogy megkönnyítenék a családegyesítést, sőt olyan külföldiekre is kiterjesztenék a szétosztási mechanizmust, akik nem politikai menekülti státuszt igényelnek, hanem kifejezetten gazdasági migránsok.
A magyar kormány álláspontja a kezdetektől világos - mondta a főtanácsadó.
Európának képesnek kell lennie külső határai megvédésére. Érvényesítenie kell az unió és a nemzetállamok erre vonatkozó szabályait. Az unió területén kívül kell létrehozni nagy táborokat, amelyek összegyűjtik ezeket az embereket, és ahol biztonsági szűrések történnek, hogy csak azok juthassanak Európába, akik valóban politikai menekültek, mindent tudni lehet róluk és megvan, hogy melyik ország kívánja befogadni őket - közölte Bakondi György.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára emlékeztetett: a probléma belbiztonsági vonatkozásai azért is érdeklik fokozottabban a Dunakeszin élőket, mert a közeli Fóton található az az intézmény, ahol a kísérő nélkül érkező kiskorúakat fogadják.
Fóton fordult meg az a baltás gyilkos is, aki Németországban megtámadott egy családot a vonaton. Ez is jelzi, hogy a biztonsági vonatkozás akár helyben megjelenő probléma is lehet - mutatott rá.
Kiemelte: ha kötelező elosztási rendszer lép hatályba, akkor az a településeken fog lecsapódni, hiszen azok üres lakásaiba, szociális és bérlakásaiba kerülnek a Brüsszel által elosztott emberek.
Ezt azért nevezte fontosnak, mert a brüsszeli döntések súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal járnak, amiket "nem szabad felvállalnunk"; szavai szerint "a népszavazási kampány költségei eltörpülnek ahhoz az összeghez képest, amit a bevándorlási válság kezelésére kellene fordítanunk, ha Brüsszel életbe lépteti a betelepítési eljárásokat".
A közzétett adatokból jól látszik, hogy a kormány hirdetései a baloldali kormányok gyakorlatával szemben a médiumok széles körében jelennek meg, országos, regionális és helyi médiumokban egyaránt - írta közleményében Dömötör Csaba.
Az államtitkár megjegyezte, Harangozó Tamás is "jól tudja", hogy a baloldali kormányok csak 2006 és 2010 között 84 milliárd forintot költöttek kommunikációs célokra, többek között olyan intézkedések népszerűsítésére, mint a kórházi napidíj és a vizitdíj.
Harangozó Tamás csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadott adatokra hivatkozva arról beszélt: a kormány idén több mint 11,3 milliárd forintot fordít a népszavazási kampányra, ez majdnem négyszer több, mint amennyit 2014-ben a Fidesz országgyűlési választási kampányára költött.
Rókusfalvy Pál: A Kárpát-medencében maradás a tét
A magyarság Kárpát-medencében maradását nevezte az október 2-i népszavazás tétjének Rókusfalvy Pál borász-médiaszakember csütörtökön Etyeken, a Fidesz népszavazási kitelepülésén.
"Fontosnak tartom, hogy miután több mint ezer éve itt vagyunk a Kárpát-medencében, a nehéz időkben is itt tudjunk maradni" - fogalmazott Rókusfalvy Pál, aki szerint meg kell találni a módját annak, hogy a következő generációknak is ugyanolyan nyugalmat és békét adjon a Kárpát-medence, mint manapság. "Ez mindannyiunk érdeke" - tette hozzá.
Arra biztatta az embereket, hogy mindenképpen vegyenek részt a népszavazáson. Úgy vélte, "a szüret kellős közepén" is mindenkinek meg kell találnia a módját annak, hogy ott legyen a szavazókörben és nemmel szavazzon.
Tessely Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: az aláírásgyűjtő akcióban sok emberrel találkozott és azt hitte, hogy azonos kultúrkörből jövő emberek egyetértenek a nemzet sorsának kérdéseiben és az értékek megvédésében, de ez nem így van. Azt javasolta minden közéleti szereplőnek, a következő egy hétben is hangoztassák a véleményüket, menjenek el a választópolgárokhoz, mert sokan még mindig nem értik, mi a tétje október 2-ának.
Rákossy Balázs: sorsdöntő nap lesz október 2-a
Sorsdöntő nap lesz október 2., a népszavazás eredménye ugyanis hosszú távon meghatározza a jövőt - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön Kiskunmajsán, lakossági fórumon.
Rákossy Balázs kiemelte: a népszavazást azért kezdeményezték, mert a betelepítési kvóta jogszerűtlen.
Az az eljárás ugyanis, ahogy az Európai Unió a különféle intézményrendszerén belül ezt a koncepciót kialakította, nem felel meg azoknak a jogi kereteknek, amelyek alapján Magyarország 2004-ben csatlakozott a tagállamok szövetségéhez - mondta. Véleménye szerint ez a szolidaritás elvének is ellentmond, hiszen olyan embereket akarnak a bürokraták betelepíteni, akik egyébként Európa nyugati felébe vágynak.
Az emberek visszaosztása érdeksérelemmel jár, ami mindenképpen elégedetlenséget eredményez - tette hozzá.
