Nem csak az elektromos meghajtású és az önvezető járművekről lehetett olvasni az elmúlt hetekben: két komoly közlekedési innováció hívta fel magára a figyelmet, de érdemes a hazai szereplőkre is odafigyelni.
A világ megőrült a kínai tömegközlekedés fejlettségét bemutató TEB-1 buszért. Ez a különleges jármű alagutat képez a forgalmi sávok, és az alatta araszoló autók fölött.
Az első prototípus háromszáz métert tett meg, tíz kilométeres sebességgel, látszólag a nyílt utcán, de a végső változat állítólag 65 kilométer per órás sebességre lesz képes, és 1400 utast szállít majd.
Ugyanakkor vannak kételkedésre okot adó tényezők, amiket nem biztos, hogy a hipermodern jármű ki tud küszöbölni:
- a TEB vezető mérnöke később elismerte, hogy a protipus nemrég elvégzett próbaútja csak belső teszt volt (ami alatt nem volt reális forgalom), a város vezetői nem is tudtak az eseményről.
- Problémás, hogy Kína közútjain 4,2-4,5 méter a járművek legnagyobb magassága, az alagútbusz alatt viszont csak 2,1 méteres autók férnek el.
- Az alagútbusz valójában síneken közlekedik és nem tudni, hogy miképpen fog kanyarodni.
Ráadásul két kínai újság azt állítja: a projekttel csak pénzt akarnak kicsikarni befektetőktől, a Global Times pedig egyenesen azzal rukkolt elő, hogy a főmérnöknek csupán általános iskolai végzettsége van.
(Forrás:index)
De nem csak a Távol-Keleten vannak problémák
Második próbaútján megsérült az Airlander 10, a világ jelenleg legnagyobb járműve. Egyelőre nem sokat tudni a balesetről, sajtóértesülések szerint a pilótafülke sérült meg, amikor nekiment egy telefonoszlopnak.
A gép augusztus 17-én repült először, akkor húsz percet töltött a levegőben. A léghajót eredetileg az amerikai légierőnek gyártották, de a védelmi pénzek megnyirbálása miatt 2013-ban leállították a finanszírozását. Azóta a Hybrid Air Vehicles 4,4 millió dollárt kapart össze közösségi finanszírozó oldalakon keresztül. Emellett az Európai Uniótól és a brit kormánytól is kapott némi pénzt.
A szokatlan formájú jármű jóval kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint az átlagos repülőgépek. A formáját a 38 ezer köbméter sűrített héliumnak köszönheti, továbbá 91 méter hosszú és tizenöt méter széles.
Ugyanakkor ehhez a léghajóhoz nem kell kifutópálya és állítólag mindenen - még jégen vagy nyílt vízen is - képes landolni, illetve utasok nélkül akár két hétig is a levegőben tud maradni egyhuzamban.
Ötletekből nálunk sincs hiány
Útnak indította a kecskeméti egyetem GAMF csapata azt a saját tervezésű és építésű napelemes járművet, amellyel a világ leghíresebb egyetemei között versenyeznek majd Dél-Afrikában, szeptember végén. A MegaLux nevet viselő jármű tavaly már bizonyított, amikor a világ egyik legjelentősebb napelemes autóversenyén Ausztráliát átszelve – óriási bravúrként – 46 induló csapat közül az élmezőnyben, a hetedik helyen ért célba, megelőzve számos híres delegációt.
De nem csak Kecskeméten voltak közlekedési ötletek a közelmúltban. Aki valamennyire ismeri a magyar startup- vagy kerékpáros szcénát, az már biztosan hallott a Stingbike-ról. A teljesen hazai szabadalom lényege a láncnélküliség: a kerekeket oldalanként egy-egy kötél hajtja, amelyek két dobra vannak feltekerve. A történet még a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején kezdődött, de a nagy áttörés egyelőre elmaradt. A jelenlegi tulajdonosok optimalizálni akarják cégstruktúrát, így a vállalkozás immár magába foglalja a gyártást, a szabadalmak, a licence és a jogi kérdések kezelését, a forgalmazást és a fejlesztést is.
