Elkezdődött az alternatív megoldások keresése az Európai Unióban arra az esetre, ha kudarcba fullad a menekültválság kezeléséről kötött megállapodás – írta hétfőn a Bild német lap.
Az újság szerint uniós kormányfők egy csoportja megkezdte az egyeztetéseket arról, hogy miként lehet megakadályozni egy újabb menekülthullámot Törökország felől, ha elbukik az EU–Törökország egyezmény.
Az a megoldás merült fel, hogy központi befogadóállomásokat alakítanak ki az Égei-tengeren található görög szigeteken, és felfüggesztik a szigetek és a szárazföld közötti kompforgalmat, hogy a menedékkérők ne tudjanak továbbutazni. A menedékjogi kérelmeket a szigeteken bírálnák el, és onnan toloncolnák vissza hazájukba az elutasított kérelmezőket.
A félelem az EU–Törökország megállapodás bukásától azért erősödik, mert Recep Tayyip Erdogan török államfő elutasítja a terrorizmus elleni harcról rendelkező törvény módosítását, amely az uniós vízummentesség megadásának egyik feltétele. Így előfordulhat, hogy az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, a török államfő pedig válaszlépésként megnyitja a határokat az EU-ba igyekvő menekültek előtt – írta a lap.
Időközben Erdogan pozitív hangvételt ütött meg hétfőn megjelent Európa-napi nyilatkozatában, amelyben úgy fogalmazott, hogy az európai uniós tagság Törökország stratégiai célja. Az államfő ezzel összhangban Törökország együttműködésről biztosította az Európai Uniót, és meggyőződését fejezte ki, hogy a problémákra tartós megoldásokat találnak.
Ide kapcsolódik még, hogy megszüntették az olasz és a görög táborokban tartózkodó menekültek kvótarendszer szerinti átirányítását Lengyelországba. A varsói belügyi tárca április végén közölte: a 2015 végén megindított menekültügyi eljárások „egy sor, az áttelepítésben közreműködő lengyel hatóságoktól független nehézségbe ütköznek”. A lengyel menekültügyi hivatal szóvivője szerint „az Olaszországból való átirányítást megszüntették, nagy mértékben az olasz fél kérésére”.
Röviden
Meglőttek egy szíriai nőt a határ közelében a szlovák vámőrök
- Franciaországban regionális integrációs központokat hoznak létre radikalizálódott fiatalok, illetve olyan emberek számára, akik esetében felmerül a gyanú, hogy kapcsolatba kerültek a dzsihadizmussal – jelentette be hétfőn Manuel Valls miniszterelnök. A 2017 végéig megnyíló, úgynevezett deradikalizációs központok létrehozására 2018-ig mintegy negyvenmillió eurót költ a kormány.
- Tovább csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma, áprilisban 15 941 ember érkezését regisztrálták a márciusi 20 608 után a szövetségi belügyminisztérium hétfőn közölt adatai szerint.
- Meg nem erősített sajtóértesülések szerint román és magyar embercsempészek vitték át a magyar-szlovák határon illegális migránsoknak azt a csoportját, amelynek feltartóztatása közben a szlovák vámőrök egy migránst meglőttek hétfőn hajnalban a szlovákiai Nagymegyer közelében. Az incidens előzménye, hogy a migránsokat szállító négy autó közül egyre, amelynek vezetője nem állította meg autóját a hatóságok felszólítására, a rendőrök lövéseket adtak le. A sebesült egy huszonhat éves szíriai nő, a hátán érte a találat. A sérültet a dunaszerdahelyi kórházban operálták meg, ahol eltávolították a sebből a lövedéket. A nő állapota a műtét után stabil.
- Egy belgiumi bíróság döntése értelmében szabadlábon védekezhet az a férfi, akit a múlt héten elítéltek terrorszervezetben való részvétel miatt, korábban pedig bevallotta, hogy lefejezett egy embert Szíriában – jelentette a Het Laatste Nieuws című helyi napilap hétfőn. Az újság értesülései szerint Iliass Khayari az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet milíciájában harcolt Szíriában.
