Bernardo Rocha Rezende. A név így talán a röplabdázás legnagyobb tudorain kívül másoknak nem sokat mond. Ám úgy, hogy Bernardinho, már más! Minden idők legsikeresebb röplabdaedzője a visszavonulás mellett döntött.
A Rio de Janeiróban felnőtt nyúlánk fiú semmit sem szeretett jobban a hetvenes években, mint a röplabdát püfölni a tengerparti strandok egyikén. A játék aztán komolyra fordult: gyorsan az ország legjobb játékosai közé emelkedett. Jókor: a brazil férfiválogatott akkoriban tört be az elitbe. Miközben folyamatosan megnyerte a dél-amerikai kontinensbajnokságot, 1981-ben a világkupában, 1982-ben a világbajnokságon, 1984-ben a Los Angeles-i olimpián szerzett érmet. Nagyon fiatalon visszavonult, huszonkilenc évesen, 1988-ban, Szöulban, már Bebeto Freitas segítője volt a férfiválogatottnál. Hamarosan „önállósította” magát: 1990-tól 1994-ig Olaszországban dolgozott, majd hazatért, hogy átvegye a női válogatott irányítását. Hat év alatt – egyebek mellett – vb-ezüstérmes lett, s bronzérmet szerzett két olimpián, Atlantában és Sydney-ben is. Kedvenc játékosát, Fernanda Venturinit (akit a nemzetközi szövetség a 20. század négy legjobb röplabdázónője egyikének választott meg) feleségül vette. (Akkor már másodszor nősült. Első választottja, Vera Mossa ugyancsak kiváló, három olimpián szereplő röplabdázó volt, 1986-ban született fiuk, Bruninho az utóbbi évtizedben édesapja válogatottjának kulcsembereként három olimpiai érmet nyert, ő volt a tavalyi riói torna legjobb feladója, végleg eloszlatván azon tévhitet. miszerint csak édesapja kegyéből került a csapatba.
Bernardinho – ne lepődjünk meg, a brazil sportban a nagypapa korúaknak is jár a becézés – 2000-ben a női helyett a férfiválogatott élére került. Ott is folytatta fantasztikus sorozatát: a hölgyekkel szerzett két medálja után az urakkal további négy olimpián szerzett érmet. Kétszer, Athénben, s megkoronázva egész pályafutását, a szülővárosában, Rio de Janeiróban aranyat. Emellett háromszor vezette világbajnoki címre a brazilokat, és nyolcszor nyerte meg a világligát. Minden idők legsikeresebb röplabdaedzőjeként vonulhat vissza, a brazil női és férfi válogatott élén töltött huszonkét év alatt a világversenyeken szerzett ezüst- és bronzérmeken túl is több mint harminc titulust nyert meg. Azt mondta, nincsen, ami már igazán motiválja. Amikor a fiával összeölelkeztek a Rióban megnyert olimpiai döntő után, úgy gondolta, mindent megadott neki Isten, amiről csak álmodott.
