Lapzártánk után szavazott a görög parlament a hétfői megállapodás szerinti reformokhoz szükséges törvényjavaslatok közül az első négyről. A várakozások egyetértettek abban, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfőnek sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával.
Az athéni törvényhozás tegnapi napirendjén az eurózónával kötött megállapodáshoz kapcsolódó hat jogszabály kétharmada szerepelt. További két törvényjavaslatra jövő szerdán kell rábólintania a képviselőknek.
A tegnapi ülésen terítéken volt egyrészt az áfarendszer racionalizálása és az adóalap kiszélesítése a bevételek növekedése érdekében, másrészt több intézkedést előre kell hozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának érdekében, egy átfogó nyugdíjreform részeként. Harmadrészt az eurózóna vezetői előírták törvényi biztosítékok megalkotását a görög statisztikai hivatal teljes függetlenségének szavatolására, negyedrészt pedig feltételként szabták a költségvetési tanács működésének elindítását lehetővé tevő jogszabály elfogadását. Ezek után további egy hete van még a görög törvénykezésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény elfogadására, ami felgyorsítja a jogi eljárásokat, és csökkenti a költségeket, valamint a bank helyreállítási és szanálási irányelv átültetésére a görög jogrendbe.
Alekszisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas balszárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket. A megállapodás menete szerint csak a szóban forgó törvények elfogadása után kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint nyolcvankét-nyolcvanhat milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Ahogyan az Európai Bizottság tegnap felajánlott hétmilliárd eurós áthidaló kölcsönére is csak a sikeres parlamenti szavazás után számíthat Athén.
A hitelt az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból fizetnék, amelyet az összes uniós tagállamok töltenek fel. Athén egy összegben kapná meg a pénzt, amiből törlesztheti az Európai Központi Banknál július 20-án esedékes 3,5 milliárd eurós részletet, és kifizethetné lejárt tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ahogy kedden az IMF, tegnap az Európai Bizottság is közzétette az athéni hitelkérelemre vonatkozó értékelését, amely sokban hasonló a valutaalapéhoz: a görög gazdaság helyzetének jelentős romlása annak köszönhető, hogy a kormányok az elmúlt egy évben letértek a helyes útról. Szerintük a déli államnak a következő három évben hetvennégymilliárd eurónyi hiánnyal kell szembe néznie.
Röviden
Sajátos módi
- Minden fajsúlyos törvénytervezetről vagy bizalmatlansági indítványról a szavazásra kitűzött nap kései óráján voksolnak a görög képviselők.
- A törvényhozás szabályzata előírja, hogy a jelentős törvényjavaslatok és indítványok esetén három napig tart a parlamenti vita, és a harmadik napon legkésőbb éjfélig azokat szavazásra bocsátják.
- Amennyiben gyorsított eljárásban tárgyalt tervezetről van szó, már a vita első napján legkésőbb éjfélig szavazni kell a honatyáknak.
- A gyakorlatban a törvényhozást a képviselők akadályozzák, akik a vitákat jó alkalomnak látják arra, hogy felszólaljanak, és ezzel a televízió képernyőjére kerüljenek.
- A rendszeresen éjszakába nyúló vitákat a parlament elnöke röviddel éjfél előtt megszakítja, hogy még aznap megkezdhessék a szavazást.
A tagállamok képviselői sem pihennek
Még a görög parlament össze sem ült, a többi országban már tüsténkedtek a honatyák. Lettországban parlamenti szavazást tartottak a harmadik pénzügyi mentőcsomagról. A száz lett parlamenti képviselő többsége támogatta, hogy ők mondhassák ki az utolsó szót az ügyben. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz a végső voksolás. Riga a görögöknek folyósítandó hitelhez kétszáznegyvenmillió euróval járulna hozzá. A spanyolok is parlamenti szavazást kezdeményeztek, noha az unió hat tagállamával ellentétben (Franciaország, Hollandia, Észtország, Németország, Finnország, Ausztria) Spanyolországban nincs szükség a képviselők jóváhagyására ahhoz, hogy az ország részt vállaljon a mentőprogramból. A kormányfő szerint azonban nagyon sok pénzről van szó, amelyet a spanyol adófizetők biztosítanak. (BG)
Visszásságok
Mielőtt összeült tegnap a görög parlament, a kormányzó Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) többsége úgy foglalt állást, hogy nem szabad elfogadni az ismert feltételek mellett az újabb pénzügyi támogatást. Az ellenzők petíciót írtak alá, amelyben úgy fogalmaztak, hogy az európai vezetők ajánlata nem szolgálja a görög nép érdekét. Erre Ciprasz válaszként, lemondással kezdett zsarolni. Az új segélycsomag feltételei elleni tiltakozásul lemondott Nadia Valavani adó- és privatizációs ügyekért felelős pénzügyminiszter-helyettes, mert szerinte a megszorítások ellentétesek az ország érdekeivel. A görög kormányfő pedig azzal kezdte tegnapi programját, hogy nyilvánosan bejelentette: nem hisz a nemzetközi hitelezőkkel hétvégén aláírt megállapodásban, de hajlandó végrehajtani és vállalja érte a felelősséget.
