Auschwitz történetéről beszélni kell és a szükséges következtetéseket le kell belőle vonni - jelentette ki a volt náci német auschwitzi haláltáborban pénteken elhangzott beszédében Beata Szydlo lengyel kormányfő.
"A holokauszt a láthatóvá és kézzelfoghatóvá vált gonosz. Sok ember halt meg, emberek, remények, identitások, álmok milliói" - mondta Szydlo az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának 72. évfordulóján, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján rendezett megemlékezésen. "Egyesek nagy tragédiának nevezik az itt történteket, mások Golgotának, halálgyárnak, de egyetlen szó sem adja vissza azt, ami itt zajlott" - folytatta.
Zsidó és roma tömegsírok feltérképezéséről készült közös szerb-horvát projekt
A második világháború elején, 1941-ben kivégzett zsidók és romák szerbiai, valamint horvátországi tömegsírjainak helyszíneit feltérképező projektet mutattak be Belgrádban a két ország holokauszttal foglalkozó intézményei.
Milovan Pisari, a holokausztkutatással és -oktatással foglalkozó belgrádi központ képviselője a sajtónak a projekttel kapcsolatban kiemelte, hogy a vizsgálatok során Szerbiában tizenkettő, Horvátországban pedig három helyszínen találtak olyan tömegsírt, amelybe az 1941-es esztendő során kerültek zsidó, illetve roma holttestek.
A kutatások során Szerbiában két olyan helyszínt is találtak - Rakovicát és Bubanj Potokot -, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Szerbiában emellett Torontálalmás (Jabuka), Jajinci, Ledine, Deliblát (Deliblato), Újvidék (Novi Sad), Nis, Leskovac, Kragujevac, Kraljevo és Szabács (Sabac) szerepel a helyszínek listáján. A horvát helyszínek Jadovno, Gospic és Pag városát érintik.
A projekt keretében minden helyszínről kétnyelvű - szerb és horvát - internetes oldal készül, amelyen minden vonatkozó dokumentumot, tanúvallomást, képet és történelmi szöveget közölnek. Emellett bemutatják azoknak az embereknek a reakcióit is, akiknek nincs véleményük a tömegsírokról, illetve elutasítják azok létezését. "A projekt lehetőséget biztosít arra, hogy az elfeledett helyszíneket egy digitális platformon mutassuk be, és ilyen módon a régióban és külföldön is mindenki számára elérhetővé tegyük" - jelentette ki Milovan Pisari a projektismertető sajtótájékoztatón.
Aleksandar Gaon, a szerbiai zsidó közösségek szövetségének képviselője emlékeztetett arra, hogy a második világháború előtt mintegy 34 ezer zsidó élt Szerbia területén, a zsidó lakosság 84-88 százaléka a háború idején azonban életét vesztette.
A Kivégzőhelyek - A holokauszt első szakasza Szerbiában és Horvátországban címet viselő projektet a szerbiai zsidó közösségek szövetsége, a belgrádi központú, holokausztkutatással és -oktatással foglalkozó központ, valamint a rijekai egyetem bölcsészettudományi kara készítette a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA), valamint a szerb kulturális minisztérium támogatásával.
Rámutatott a történelmi emlékezet szerepére. Auschwitzban alattomos, elképzelhetetlen gonosz öltött testet - fogalmazott -, és ezt messze hangzóan ki kell mondani, hogy e tényt soha ne változtassák hazugsággá. Mint mondta, ezt a gonoszságot "német egyenruhába öltözött emberek okozták". Auschwitz legfőbb üzenete a ma élő és a következő nemzedékeknek az, hogy "a rosszat igazsággal és jóval kell legyőzni". "Ez a mi kötelességünk azokkal szemben, akik itt vesztették életüket, és azokkal szemben is, akik túlélték, és egész életükkel azt kiáltják: ne felejtsétek, ne felejtsétek" - mondta Szydlo.
Az, hogy az emléknapon minden évben lengyelek, zsidók, németek, romák, magyarok, franciák és más nemzetek fiai találkoznak, azt bizonyítja, hogy "következtetéseket akarunk levonni az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból" - szögezte le.
A megemlékezést Andrzej Duda államfő védnöksége alatt tartották meg. Wojciech Kolarski, az államfői hivatal államtitkára beszédében hangsúlyozta: a lengyelek kezdettől fogva az auschwitzi láger áldozatai, az itt történtek szemtanúi voltak. "Annak ellenére, hogy országunk brutális német megszállás alá került, a lengyel földalatti állam mindent megtett, hogy felismerje és megakadályozza a németek gonosz szándékait" - mondta.
Lengyelországban pénteken több helyen - egyebek között az 1943-as varsói gettófelkelés hőseinek fővárosi emlékművénél - emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor területén megtartott központi megemlékezésre mintegy 60 egykori fogoly érkezett meg. A lengyel miniszterelnök mellett izraeli és orosz küldöttség volt jelen, valamint a diplomáciai testület tagjai, köztük a krakkói magyar főkonzulátus képviselője.
Az idei auschwitzi megemlékezések szimbóluma egy, 1967-ben a birkenaui gázkamrák közelében feltárt zsebóra, mely az élők sorából távozó szemtanúkra, az emlékezet ápolására hívja fel a figyelmet. Az órát több más tárgyi emlékkel együtt, lepecsételt dobozokban találták meg a lengyel tudományos akadémián. Pénteken e tárgyakból összeállított kiállítás nyílt az auschwitzi múzeumban.
A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett több más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Varsóban a volt gettó területén szerdától az esti órákban két emlékvillamos közlekedik, amelyeken járatszám helyet Dávid-csillag látható. A belülről kivilágított, utasokat nem szállító villamosok nem állnak meg az állomásokon, kivéve a volt Umschlagplatzhoz közeli egyik megállót. A lengyel-amerikai-izraeli Shalom Alapítvány ezzel az akcióval a holokauszt áldozataivá lett varsóiakra emlékeztet.
A lengyel közszolgálati televízió a holokauszt emléknapján bejelentette: a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) hétfőn interneten közzéteszi az auschwitzi tábor mintegy 8,5 ezer náci őrének szinte teljes listáját, ez világviszonylatban is első ilyen adatbázis lesz.
Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőleg 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezret azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. A felszabadulás napját az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Az ENSZ-főtitkár az erősödő szélsőségektől óvott
Az erősödő szélsőségekre, idegenellenességre, rasszizmusra és muszlimok elleni gyűlöletre figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár pénteki közleményében a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.
"Az irracionalitás és a másikkal szembeni intolerancia ütötte fel ismét a fejét" - olvasható a dokumentumban. "Ez teljesen ellentétes az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott univerzális értékekkel" - mutatott rá Guterres.
"Sosem szabad hallgatnunk, vagy közömbösnek lennünk, amikor emberek szenvednek. A rászorulókat segítenünk, a gyötrelmek okozóit pedig felelősségre kell vonnunk. A 20. század borzalmai után a 21. században nincs helye többé az intoleranciának" - szögezte le az ENSZ-főtitkár.
Nem csökken a nácizmus üldözötteinek sorsa iránti érdeklődés
Több mint hetven évvel a második világháború vége után sem csökken a nácizmus üldözötteinek sorsa iránti érdeklődés, tavaly az előző évinél is többen fordultak a Nemzetközi Nyomkövető Szolgálathoz.
A múlt évben 15 635 megkeresés érkezett a németországi Bad Arolsenben működő International Tracing Service-hez (ITS), 217-tel több, mint egy évvel korábban, a megkeresések 15 százaléka kutatóktól jött - közölte az intézmény a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából.
Túlélők több mint 2000 alkalommal léptek kapcsolatba az ITS-szel. Ennek egyik oka a korábban mellőzött csoportok számára biztosított járadék. Egy, a lengyel törvénykezésben életbe lépett változtatás szerint ugyanis járadékot kaphatnak azok az egykori lengyelországi üldözöttek is, akik a háború után külföldön telepedtek le. Ehhez társul a németországi gettójáradék reformja, amely a német kormány becslése szerint 40 ezer, még élő egykori gettómunkást érint.
A járadék igényléséhez a túlélők az ITS-hez fordulnak, hogy igazolást szerezzenek üldöztetésükről és bebörtönzésükről. "Az idős túlélők megkeresései abszolút elsőbbséget élveznek az ITS-nél. Mindent megteszünk, hogy a lehető leggyorsabban érvényt szerezzünk igényeiknek" - mondta el Floriane Hohenberg, az ITS igazgatója.
Jelentősen megnőtt azok száma is, akikkel kapcsolatban a kérelmezők információkat kerestek. 2015-höz képest az elmúlt évben 12 százalékkal 24 456-ra emelkedett ezen emberek száma.
Tavaly összesen 73 országból érkeztek kérelmek, elsősorban Németországból, Lengyelországból, Oroszországból és az Egyesült Államokból.
A Nemzetközi Nyomkövető Szolgálat január elején tette hozzáférhető az interneten a birtokában lévő 30 millió dokumentum leltárját. A dokumentáció egy részének jelenleg csak a létezéséről lehet tudomást szerezni online, idővel azonban magukat a dokumentumokat is publikálni akarják.
A kezdetben a Nemzetközi Vöröskereszt által működtetett ITS-t a második világháború végnapjaiban hozták létre a nyugati szövetségesek, hogy segítsen tisztázni a nácizmus üldözötteinek sorsát. Az összegyűlt dokumentumokhoz 2007-ben hozzáférést kaptak a tudósok és kutatók is, amivel az intézmény megkezdte az átalakulást keresőszolgálatból kutatóintézetté. A leltár közzététele is a kutatók munkájának megkönnyítését szolgálja.
Az ITS archívumát 2013-ban az UNESCO felvette a Világemlékezet listájára.
