A napirend előtti felszólalások és a napirend elfogadása után az idei költségvetés módosításáról szóló javaslat megtárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn.
KDNP: összeállt a "kerítésbontó koalíció"
Hollik István (KDNP) értékelése szerint kimondható, hogy összeállt a "kerítésbontó koalíció", és nem is meglepő, hogy nagy a hasonlóság a Soros György, illetve a baloldal által hangoztatottak között. Botka László maga ismerte el, hogy hatalomra kerülése esetén mihamarabb lebontaná a határzárat, és a DK-s Niedermüller Péter is ezt tette egyértelművé - sorolta, hozzátéve: Molnár Gyula pedig utalt arra, hogy készen állnak a betelepítési kvóta elfogadására.
A kormánypárti politikus azt is bírálta, hogy Ahmed H. védelmét az egykori szocialista miniszter, Bárándy Péter vállalta, így a terroristát védi saját hazájával szemben.
Elfogadta az Országgyűlés a 2017-es központi költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot
Az előterjesztés 122 igen, 53 nem, 5 tartózkodó szavazatott kapott. Az egységes javaslatot ezután elküldik a Költségvetési Tanács elnökének.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkárának korábbi közlése szerint azért volt szükség az idei költségvetés módosítására, mert a vártnál nagyobb források állnak rendelkezésre. A 2017. évi költségvetési törvény elfogadásakor a kormány még 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, azonban az idei első negyedévi statisztikákat figyelembe véve 4,1 százalékra módosították az idei növekedési várakozásokat.
A június elsején benyújtott összegző módosító javaslatban 16,2 milliárd forinttal megnövelték a központi alrendszer bevételi és kiadási főösszegeit, amelyek így 17 867,7 milliárd forintra és 19 034,1 milliárd forintra nőttek.
A hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében az országvédelmi alapból 20 milliárd forintot átcsoportosítanak a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatába, amely így 140 milliárd forintra nő, míg az országvédelmi alap 95,8 milliárd forintra csökken.
A társaságiadó-bevétel előirányzatot 11,2 milliárd forinttal, 606,9 milliárd forintra növelték, amit az adókulcs 9 százalékosra csökkentésének gazdaságfehérítési hatása indokol. Emellett a kedvező bér- és foglalkoztatási adatok nyomán megnövelték az idei személyijövedelemadó-bevétel előirányzatot 5 milliárd forinttal, 1 908 milliárd forintra. Általános forgalmi adóból (áfa) a korábbinál 13,4 milliárd forinttal kevesebb, 2 528 milliárd forint bevételt vár idén a kormány.
A javaslat szerint az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezheti a Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházás ösztönzési célelőirányzatában a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás összegének megemelését 150 milliárd forintig. Az indoklás szerint a keret emelése a nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások magyarországi megvalósítására - a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében nyújtandó támogatások biztosításához - szükséges.
A javaslat 4,7 milliárd forint többlettámogatást is tartalmazott az önkormányzati fejlesztések számára.
Létrehoztak egy 26,6 milliárd forintos beruházás-előkészítési alapot, amelyből 1,6 milliárd forint a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban szereplő új budapesti jégcsarnok beruházásának előkészítését szolgálja.
Az indoklásban kitértek arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően döntött az országgyűlés az ingyenes tankönyvellátás 9. évfolyamig való kiterjesztéséről és a tankönyvcsomagok árának módosításáról, így beillesztették a támogatás-igénylési feltételeket a szabályozásba.
Mintegy 10,8 milliárd forint támogatást biztosítottak a Lakitelki Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatokra és 2,5 milliárd forintot a "népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatását biztosító" Csoóri Sándor Alap létrehozására és kiadásaira.
A közintézmények kötelesek befizetni a költségvetésbe a munkáltatókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből származó megtakarításukat vagy azt más célra átcsoportosítani.
A képviselő úgy vélte: a baloldal konkrét veszélyt jelent az emberek mindennapi biztonságára, ezzel szemben a kormány azt vallja, hogy meg kell védeni az elmúlt hét évben elért komoly eredményeket.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a szocialisták minden határvédelemmel kapcsolatos intézkedést akadályoztak, nem támogatták a jogi védelmet, megpróbálták meggátolni a népszavazást és nem szavazták meg az alaptörvény módosítását sem. Most már a felső határ nélküli kvótáról is tárgyalna a baloldal - vélekedett, s azt is szóvá tette, hogy a Jobbikra sem lehetett számítani.
Az államtitkár azt is kifogásolta, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos is megváltoztatta korábban képviselt álláspontját. E mögött egy Soros Györggyel való találkozót feltételezett.
Jobbik: a kormánynak nincsenek válaszai
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról kellene beszélni, hogy kinek milyen víziói vannak az ország jövőjéről, mert nemcsak több százezer ember vándorolt el, hanem kutatások alapján további 300 ezer tervezi szintén ezt.
A kormánynak ugyanakkor szerinte sem erre, sem a lakhatási válságra nincs válasza, illetve szándékairól nem látni tisztán. A baloldal esetében pedig azt sem látni, milyen felállásában méretnék meg magukat közel egy év múlva. Kitért a Jobbik hétvégi kongresszusára, s emlékeztetett az ott elfogadott elvi nyilatkozatra. Hangsúlyozta: a Jobbik konkrét vállalásokat tett, megfogalmazta milyen Magyarországot szeretne.
Kiemelte, hogy az antikorrupciós harcban kíméletlenek lesznek, mert a korrupció előbb a tűrt, majd mostanra a támogatott kategóriába került, ennek vissza kell kerülnie a tiltott körbe. Kitért a magyar bérek vásárlóerejének felzárkóztatására is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: azok hivatkoznak biztonságra, akik több mint egy éve folyamatosan gáncsolják a kormány illegális migráció elleni fellépését, fúrták a népszavazást, illetve nem szavazták meg az alkotmánymódosítást. Szóvá tette, hogy nem támogatják az átláthatósági törvényjavaslatot, arról várhatóan a baloldali pártokkal együtt mondanak nemet.
Szerinte olyan emberek ígérnek tisztaságot, akik "szegycsontig gázolnak a korrupciós ügyekben", és erre az ózdi példát említette. A szeretettel való kormányzással még egyet is lehetne érteni, de a Jobbik útját sok minden szegélyezi, csak szeretet nem - vélekedett. Felidézte, hogy a házban a fizikai fenyegetésig is eljutottak, egy jobbikos képviselő a holokauszt-emlékműbe köpött, "és még büszke is rá". Vona Gábor volt parlamenti képviselője pedig soha nem látott erőszakkal fenyegetett meg egy zenész-publicistát - utalt Zagyva György Gyulára.
Fidesz: miből finanszírozza a Jobbik a plakátkampányt?
A fideszes Németh Szilárd arról beszélt, hogy a Jobbik a politikai korrupció melegágya.
Szerinte egy milliárdos milligrammra megvásárolta az ellenzéki pártot, és a Simicska-Vona "klán" plakáterdővel árasztotta el az országot. Mint mondta, ez 7-9 ezer közötti plakátot jelent. Azt firtatta, honnan tudtak erre 2,5 milliárd forintot kifizetni. Kitért arra is, hogy a párt nem támogatja a "plakáttörvényt", és szerinte aki így tesz, a korrupció mellett tör lándzsát.
Szóvá tette, hogy Zagyva György Gyula, "a Jobbik kampányarca" néhány napja Gulyás Mártonnal, "egy anarchistával nyíltan és egyértelműen megtámadta" az alaptörvényt, az alkotmányos rend felrúgására biztattak az egész alkotmányos berendezkedést, az emberek biztonságát veszélyeztetve. Hozzátette: alig telt el 48 óra, s Zagyva György Gyula alpári hangon, "zsidózva" megfenyegetett egy zenész-újságírót és családját.
A parlament megszavazta a 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatát
Elfogadta a parlament 124 igen, 55 nem szavazattal és 5 tartózkodással a 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatát, ennek alapján az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegét mintegy 11 milliárd forinttal megemelte, a deficit változatlan maradt. A jövő évi költségvetéshez elfogadott módosítások az államháztartás tervezett, GDP-arányos 2,4 százalékos hiányán nem változtatnak.
Az egységes költségvetési javaslatot ezután megküldik a Költségvetési Tanács elnökének, a tanács három napon belül tájékoztatja a házelnököt a véleményéről, a zárószavazást pedig csütörtökre tervezik.
A támogatott módosító javaslatsor alapján a jövő évi büdzsé bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintba állapította meg a parlament.
Az Országgyűlés a bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés jövő évi bevételét 15 894 milliárd 506,4 millió forintban, kiadási főösszegét szintén 15 894 milliárd 506,4 millió forintban állapította meg, azaz a működési egyenleget nullszaldósra tervezte.
A hazai felhalmozási költségvetés 2018-as bevételi főösszegét 942 milliárd 681,0 millió forintban, kiadási főösszegét 1 799 milliárd 959,0 millió forintban, a hiányát 857 milliárd 278 millió forintban határozták meg.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül az európai uniós fejlesztési költségvetés jövő évi bevételi főösszegét 1 914 milliárd 270,8 millió forintban, a kiadási főösszegét 2 417 milliárd 643,0 millió forintban, a deficitet 503 milliárd 372,2 millió forintban állapította meg a parlament.
Bár jelentős, több mint 125 milliárd többletkiadást tartalmaznak az Országgyűlés által elfogadott, a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok, ez azonban az államháztartás tervezett, GDP-arányos 2,4 százalékos hiányán nem változtatott. A többletkiadásokat ugyanis részben az előzetesen várthoz képest jobb makrogazdasági pálya által generált, megnövekvő bevételek, részben bizonyos kiadások csökkentése ellentételezi, illetve fedezi majd.
Az elfogadott módosító indítványok alapján a legnagyobb tételt a Paks II. beruházásra szánt, 20 milliárd forintos többletforrás jelenti, ez állna a beruházás úgynevezett "kerítésen kívüli" fejlesztéseinek a rendelkezésre. Ezt a tételt a Paks II. felépítésére szánt pénzösszegtől elkülönítve tüntetik majd fel a 2018-as büdzsében. A Turisztikai Fejlesztési Célelőirányzat 16,4 milliárd forint többletforrást kap.
A javaslatok egy jelentősebb része a családok támogatására előirányzott központi összegeket emeli meg, mintegy 19-20 milliárd forint átcsoportosításával. 2018 a családok éve, a kormány pedig ennek programjaira 3 milliárd forint többletforrást szán. Emellett az új családkutató intézet felállítására 650 millió forintot fordítanak, arra, hogy a babakötvények a határon túli magyarok számára is elérhetőek legyenek, 600 millió forintot terveznek adni.
Jelentős tételt jelent a bölcsődék fejlesztésére tervezett 3,5 milliárd forint többletforrás, a 3 vagy több gyerekes családok lakáscélú hiteltartozásainak csökkentését célzó 10 milliárd forint, és a gyereket vállaló fiatalok diákhitel-tartozásának csökkentésére szánt 1 milliárd forint, amely felülről nyitott előirányzat lesz a büdzsében.
Az elfogadott költségvetési módosító javaslatok szerint a 2018-ban az évfordulókat ünneplő ciszterci és a premontrei rend együttesen 6,2 milliárd forintos többletforrást kap.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: az elkövetett cselekmények esetében a rendőrség és a hatóságok tudják a dolgukat, megfelelő döntéseket hoznak majd.
A plakátkampányról szólva kiemelte: a választási kampány küszöbén állnak, s felmerül, hogy vannak olyan milliárdosok, akik befolyásolni akarják az eredményeket. Szerinte egyértelmű összefüggés van a Jobbik és Simicska Lajos cégei között, és felvetődik a burkolt pártfinanszírozás, a korrupció gyanúja. Hozzátette: a Jobbik zavarosan kommunikál a plakátok számáról, de 150 millióból egy ilyen kampány nem finanszírozható.
Kitért arra is, hogy a NAV nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt Simicska Lajos plakátcégeinél; a gyanú szerint két cég megtévesztette a hatóságot azzal, hogy lényegesen kevesebb plakátfelületet vallott be.
LMP: Elég a hiteltelen politikusokból
Szél Bernadett szerint mindenről szó van az Országgyűlésben már, csak a magyar emberekről és problémáikról nincs, s az elmúlt fél év elvesztegetett idő volt, azt mutatta meg, hogy a kormánypártoktól nem lehet várni semmit. Az ellenzéki politikus szerint az egy vicc, hogy az egyik korrupt beszélget egy másik korrupttal arról, hogy ki a nagyobb korrupt.
Úgy látta: a magyar politikában "teljes sorcserére van szükség", amit a kormánypártok mutatnak, az képviseletnek torz, teljesítménynek szánalmas.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált, arról, hogy ki ül a parlamentben a választók döntenek, függetlenül attól, hogy mennyire emeli a képviselő a hangerőt. Az ország erősödő időszakát éli, és ebben sok millió magyar munkája van: 2010-hez képest több mint 700 ezerrel többen dolgoznak, és 500 ezer helyett kevesebb mint 200 ezer a segélyéért bejelentkezők száma - hangsúlyozta. Szóvá tette, hogy Szél Bernadett elhallgatta a folyamatban lévő béremeléseket. Kiemelte: egy év alatt átlagosan 10 százalékkal nőttek a bérek, ami több mint egyhavi plusz összeg. Kitért arra, hogy mára az egykor jobb sorsra érdemes párt milyen utat járt be, s egy évvel a választások előtt látszik, hogyan sodródnak a baloldali összeborulásba.
Napirend
Az Országgyűlés jegyzője felolvasta Áder János köztársasági elnök levelét, amelyben az államfő arról tájékoztatja a parlamentet, hogy június 3-i hatállyal megszűnt Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárának megbízatása a miniszterelnök javaslatára.
A képviselők döntöttek arról, hogy házszabálytól való eltéréssel már csütörtökön szavaznak a Szent László-emlékévről szóló javaslatról, amelyet Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) terjesztett az az Országgyűlés elé.
Szintén elfogadták, hogy kivételes eljárásban szerdán tárgyalják meg és csütörtökön a szavazzanak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló fideszes javaslatról. A Fidesz javaslatára döntöttek arról is, hogy csütörtökön lesz a zárószavazása az elektronikus hírközlésről szóló javaslatnak.
A 2017-es költségvetés módosítása
Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában elmondta: 2017-es költségvetési törvény módosítására azért kerül sor, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a vártnál több forrás áll rendelkezésre, amit a közúthálózat fejlesztésére, az Irinyi-tervre, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet támogatására, a Magyar Honvédségre és a hadisírok ápolására, illetve a Bethesda és az Irgalmasrendi kórház projektére fordítanak. Hangsúlyozta: a javaslat a pénzforgalmi hiányt nem érinti és az államadósságot sem növeli.
A kisebbségi vélemény előadójaként Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy a 2018-as költségvetés az igazságtalanság és a korrupció költségvetése. Az elnöklő Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetés módosítása a javaslat tárgya.
Szintén kisebbségi véleménynek adott hangot a jobbikos Hegedűs Lorántné, aki azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretét 5 milliárd forinttal emelik meg. Az ellenzéki képviselő helyesnek tartotta az oktatási és egészségügyi intézmények támogatását, de több pénzt fordítana a minibölcsődék támogatására és az önkormányzatok fejlesztési igényeire, valamint a településképi kézikönyvek létrehozására.
A kormány és a kormánypárti képviselők szerint a családokat segíti a 2018-as költségvetést, az ahhoz benyújtott összegző módosító javaslatot hétfőn vitatta meg az Országgyűlés. Az ellenzéki képviselők szerint komolytalan, illetve nemzetellenes a jövő évi büdzsé. A vita után a parlament elfogadta az idei büdzsé módosításához készített módosító javaslatokat, majd megszavazta a 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatát is.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pártja módosító indítványait ajánlotta figyelembe. Elmondta, a gyermeket nevelő emberek 51 százaléka létminimum alatt élő családban neveli gyermekét, ők az albérleti díjjal, rezsitartozással küzdenek. Bérlakásépítési programot és a lombikbébiprogram kiterjesztését szorgalmazta.
Witzmann Mihály (Fidesz) kiemelte, hogy a büdzsé legfontosabb célja: mindenki léphessen előre. A legfontosabb módosító indítványok között említette az operaház kárpát-medencei körútjára, a Múzeumkert rehabilitációjára, a Határtalanul, illetve az első sikeres nyelvvizsga-programra fordított pluszforrásokat. Több jut a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra, a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek, a háziorvosoknak, valamint létrejön a Csoóri Sándor-alap.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) véleménye szerint komolytalan a költségvetés, komolytalanul készítették elő, nincs költségvetési fedezete a miniszterelnök által bejelentetett, a gyermekvállalást segítő intézkedéseknek. Az ellenzéki politikus azt mondta, a kormányfő olyan intézkedéseket is bejelentett, amelyekről már 2013-ban, 2014-ben is szó volt. A meddőségi kezelések támogatásának itt lenne az ideje - mondta.
Sallai R. Benedek (LMP) felszólalását úgy kezdte: köszönjük Putyin bábkormányának, hogy benyújtotta ezt nemzetellenes költségvetést. Szerinte a 2018-as büdzsét néhány milliárdos mondta tollba a kormánynak. Az valóban a családok költségvetése, csakhogy azt a pár családot fel lehet sorolni. A költségvetés nyertesei között említette Habony Árpád, Orbán Viktor, Rogán Antal, Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Matolcsy György, Polt Péter, Andy Vajna, Csetényi Csaba és Liszkay Gábor családját.
Hozzátette: a költségvetéssel lemondanak a magyar vidékről.
Ritter Imre német nemzetiségi szószóló elmondta, a kormány a nemzetiségi bizottság 3,5 milliárd forintos módosító igényéből 1,5 milliárd forintot támogatott. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi pedagógusprogram megkezdését egy évvel el kell halasztaniuk, valamint a nemzetiségi óvodapedagógusoknál a tervezettnél kisebb, de így is jelentős 200 százalékos nemzetiségipótlék-emelés lehet.
Gúr Nándor (MSZP) a korrupció és az igazságtalanság költségvetésének nevezte a jövő évit, az szerinte nem a munkavállalók érdekeit szolgálja. Elmondta, az állam működtetésére többet fordítnak, mint 2010-ben, míg a jóléti funkciókra kevesebb forrás jut 2010-hez képest.
Szakács László (MSZP) szerint hetvenötször több pénzt kap a sport, mint a fogyatékossággal élőket segítő civil szervezetek.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy ez már a harmadik év, amikor tavasszal fogadja el az Országgyűlés a költségvetést. Szerinte a parlamenti vitában nem változott érdemben a 2018-as költségvetés karaktere, így az továbbra is a munkából élők költségvetésének nevezhető.
Azt kérte, hogy csak a felelős módosító indítványokat fogadja el a parlament, ilyen az összegző módosító indítvány.
Kiemelte, hogy turisztikai fejlesztésekre többletforrás lesz, a népi kultúra támogatását a Csoóri Sándor-alap és a demográfiai programra is jelentős forrásokat biztosítnak. Jelezte, az irányított reprodukció kérdéseivel is foglalkozik a kormá
Államtitkár: az idei költségvetés módosítása megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta: a magyar gazdaság az előzetesen vártál nagyobb mértékben, 4,2 százalékkal növekedett idén az első negyedévben, aminek pozitív hatásai megjelennek költségvetésben is, hiszen a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése nyomán folyamatosan emelkednek az adóbevételek, ami az államháztartás stabilitásához járul hozzá. A tavaly feltételezett 3,1 százalék helyett 4,1 százalékos gazdasági bővülés várható, az uniós módszertan szerinti, 2,4 százalékos hiánycél megőrzési mellett - tette hozzá.
Közölte: a javaslat a bérmegállapodás hatásait vezeti át az idei költségvetésen és lehetőséget teremt számos szakterület többlettámogatására, így az egészségügy, az oktatás, a szociális területek és az önkormányzatok számára. Hangsúlyozta: a javaslat megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit.
A fideszes Vantara Gyula többek között azt emelte ki, hogy önkormányzati fejlesztések többlettámogatást kapnak. Az LMP-s Schmuck Erzsébet úgy vélte: a kormány azért a tavaszi időszakban fogadja el a költségvetést, hogy a kiszámíthatóságra hivatkozva így biztosítson magának lehetőséget arra, hogy később átcsoportosítsa a pénzeket. Szerinte nincs szükség a kabinetiroda 5 milliárd forintos keretbővítésére, ehelyett az önkormányzatokra, a lakhatásra, az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, oktatásra és egészségügyre kellene forrásokat biztosítani.
