A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntető feljelentést tesz Tarsoly Csaba, a Quaestor volt elnök-vezérigazgató ellen a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben napvilágot látott "a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő valótlanságai miatt" - közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben a MNB visszautasította a Magyar Narancs hetilapban csütörtökön megjelent - a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt - Tarsoly Csabával készült interjúban, a volt elnök-vezérigazgatónak "az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait".
Párbeszéd: Az ügy a legfelső kormánykörökig ér
A Párbeszéd szerint a Tarsoly Csabával készült, a Magyar Narancsban csütörtökön megjelent interjú alapján egyértelmű, hogy a "Quaestor-botrány bűze" felér a legfelső kormányzati körökig.
Barabás Richárd, a Párbeszéd elnökségi tagja sajtótájékoztatóján kijelentette: amikor Tarsoly Csaba az interjúban kimondja, hogy a megfelelő emberektől kapott ígéretet a segítségre, akkor a "legvalószínűbb feltételezés" szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről lehet szó, hiszen a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt a legnagyobb kormányzati intézmény, amelynek befektetései voltak a Quaestorban 5-6 milliárd forint értékben.
A Párbeszéd politikusa szerint ha igaz, hogy Szijjártó Péter tudott a Quaestor gondjairól, és kapott elég időt, hogy kivonja a kormányzati pénzeket a cégből, akkor a bennfentes kereskedelem bűntényét valósította meg.
Barabás Richárd a Párbeszéd nevében arra szólította fel a minisztert, hogy "valljon színt", milyen tudomása és részvétele volt az ügyben.
Úgy vélte: a helyzetet tovább bonyolítja, hogy - mint mondta - Szijjártó Péter kötötte össze Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert Tarsoly Csabával. A Párbeszéd politikusa úgy fogalmazott: "rettenetesen gyanús", hogy ezek a szálak összefüggnek, ez is azt sugallja, hogy "Szijjártó Péter és a kormányzati körök nyakig benne vannak ebben a posványos mocsárban".
A közleményben hangsúlyozzák, hogy az MNB 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél. A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. Az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyelésüket - tették hozzá.
A jegybank közölte, hogy "az interjúban megjelent hamis állítással szemben" Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.
A vádlott kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke "határozatlanság" helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos - s mint utóbbi kiderült, hamis - "öncsődjét" március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése.
KKM: Barabás Richárd egyik mondata sem fedi a valóságot
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerint "Barabás Richárd végrehajtotta azt a nem mindennapi bravúrt, hogy egyik mondata sem fedi a valóságot".
A tárca közleményében a Párbeszéd elnökségi tagjának sajtótájékoztatójára reagálva leszögezte: a külgazdasági és külügyminiszter soha semmit nem ígért Tarsoly Csabának. Szijjártó Péter nem tudott a Quaestor helyzetéről, tekintettel arra, hogy a KKM-et vezeti, nem pénzpiaci cégeket, és nem kötött össze senkit senkivel.
Úgy fogalmaztak, hogy egyvalami igaz - ez Barabás Richárd állításai között nem szerepel -: a befektetési ügynökség valóban ajánl befektetési lehetőségeket külföldieknek.
"Ennek egyszerű oka van, ez a dolga" - olvasható a közleményben.
A jegybank szerint valótlan Tarsoly Csaba azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, mintegy 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.
Az MNB szerint félrevezető a vádlottnak az az állítása, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvény-kibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban a pénzügyi felügyelet nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Az uniós felügyeleti hatóságoknak nincs jogkörük a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére. Megjegyzik azt is, hogy az MNB egyetlen, 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben - ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte - a kiadott határozat pedig teljes mértékben jogszerű volt.
Ügyészség: a cégvagyon zár alá nem vett része a sértettek kárpótlását szolgálta
A Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része azt a célt szolgálta, hogy a lehető leggyorsabban, minél teljesebben ki tudják elégíteni a sértettek igényeit - hangsúlyozta Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében.
A Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja, Tarsoly Csaba és védője a csütörtöki tárgyaláson szóvá tették, hogy a nyomozás során a hatóságok nem intézkedtek a Quaestor-csoport vagyontárgyai nagy részének biztosítása érdekében. A vádlott és ügyvédje egyúttal indítványozták bizonyos vagyonelemek zár alá vételét.
Ibolya Tibor erre úgy reagált: a nyomozás megindítása után elrendelt és később fenntartott vagyoni jellegű biztosítási intézkedések - lefoglalás, zár alá vétel - elsődlegesen a későbbi vádlottak magánvagyonát érintették.
A Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntetőeljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb és legteljesebb lefolytatását szolgálta - szögezte le.
Hozzátette: a vagyonelemek bűnügyi zár alá vétele megnehezítette volna a felszámolási eljárást és kitolta volna a sértetti igények kielégítését "a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére".
Ibolya Tibor arra szintén kitért, hogy az elsőrendű vádlott a nyomozás, valamint a vagyonvisszaszerzési eljárás során nem indítványozta a zár alá vételt, amit ezzel szemben az ügyészség kezdeményezésére a nyomozási bíró rendelt el.
"Jellemző továbbá, hogy a nyomozás során foganatosított zár alá vételek elrendelése ellen az érintett vádlottak és védőik fellebbezéseket jelentettek be, eredménytelenül" - olvasható a közleményben.
A vádirat szerint a károkat éppen az okozta, hogy a Quaestor nem valódi, a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit - áll az MNB közleményében.
Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent interjúban ártatlanságát hangoztatta, annyit ismert el az ellene felhozott vádakból, hogy elmulasztott egyes jelentési kötelezettségeket. Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, amikor - állítása szerint utólag - tudomást szerzett szabálytalanságokról a cégben, azt mondta, hogy "megpróbálta megóvni" kollégáit egy olyan helyzettől, amibe most ő került. Hozzátette: lehetőséget biztosított, hogy "helyrehozzák a hibákat." A Quaestor-csoport 2015. márciusi bedőlésével kapcsolatban azt állította "megfelelő helyről" segítséget ígértek neki, de azt végül nem kapta meg. Elmondta, hogy személyesen egyeztetett az MNB felügyeleti alelnökével. Szerinte egy szokásos pénteki miniszterelnöki interjú után indult el a pénzkivételi roham a brókercégnél. A volt elnök-vezérigazgató több kérdésre arra hivatkozva nem válaszolt, hogy azokról majd a bírósági vallomásában fog beszélni.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.
A bírósági tárgyalás 2016. június 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
LMP: Fel kell tárni Tarsoly Csaba politikai támogatóit!
Az LMP szerint, bár nem tudható, hogy a Quaestor volt tulajdonosának szavaiból mennyi igaz, de politikai védelem nélkül "nem folytathatta volna pilótajátékát", ezért fel kell tárni, kik voltak Tarsoly Csaba politikai támogatói.
Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője közleményében arra hívta fel a figyelmet: Tarsoly Csaba a Magyar Narancsnak azt mondta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közvetített közte és a Gaith Pharaon nevű "gyanús, körözött személy" között üzleti ügyekben.
Az LMP politikus közölte: politikai védelem nélkül Tarsoly Csaba 10 milliós cége nem adhatott volna ki 350 milliárdnyi kötvényt, és nem kapott volna kormányzati megrendeléseket.
Az LMP ezért követeli az üzelmek hátterének felderítését, ám ezt a Fidesz a parlamentben is folyamatosan akadályozza, legutóbb hétfőn szavazta le a parlament igazságügyi bizottságában a vizsgálat kezdeményezését. Ennek oka szerintük az, hogy "takargatni akarják a 200 milliárdos csalás kormányzati támogatóit".
Jobbik: Összeér Tarsoly és Pharaon ügye
A Jobbik szerint a Pharaon-ügy és a Quaestor-botrány szálai összeérnek, és ilyen mértékű nemzetbiztonsági, valamint korrupciós ügyek után a kormány nem maradhatna a helyén.
A közleményben, amelyet Szűcsné Major Ildikó, a Jobbik szóvivője jegyez, azt írták: a Pharaon-ügy Magyarország "elmúlt negyedszázadának legnagyobb nemzetbiztonsági botránya", és már az is tudható, hogy "a Fidesz-közeli, nemzetközileg körözött bűnözőt a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca hozta össze a korrupcióra épült Quaestorral".
A két bűnszervezet tehát a Fidesz égisze alatt fonódott össze - fogalmaztak.
A Jobbik szerint a két, immár egybefonódott botrányban a Fidesz-kormány több tagja, valamint "személyesen Orbán Viktor miniszterelnök" is érintett. Úgy értékeltek: egy "magára valamit is adó országban ilyen mértékű nemzetbiztonsági és korrupciós ügy után" a kormány nem maradhatna a helyén.
