Ismét elfogadta az Országgyűlés a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényt. A parlament módosította az államháztartási törvényt, lehetővé téve, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.
Pontosító módosításokkal tegnap második alkalommal is elfogadta a parlament a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt. Az államfő által megfontolásra visszaküldött, korábban két hete elfogadott jogszabályt most átalakítva a képviselők százkilenc igen, ötvenhárom nem szavazattal hagyták jóvá. Áder János kritikáit figyelembe véve a jogszabály úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a tartalék törvényben meghatározott háromszázalékos szintjét – számolt be a változtatások lényegéről a távirati iroda. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék negyven százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak hatvan százalékában. A közösség a tevékenységét, az előre megjelölt időtartamon túl, addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától.
A Fidesz szerint az ellenzék kezdettől támadja az otthonteremtési programot, és a bankok érdekeit védi. A parlament tegnapi döntésének köszönhetően létrejöhetnek a nemzeti otthonteremtési közösségek, amelyek lehetővé teszik a bankrendszeren kívüli lakáscélú megtakarítást az eddiginél jóval nagyobb állami támogatás mellett.
Az MSZP szerint a tizenhét pont még csak nem is „karcolja” az államfő kifogásait. Továbbra is jogalkotással elkövetett korrupció valósul meg – tartják –, és két cég tud majd élni a lehetőségekkel. A befektetővédelem tekintetében pedig továbbra sincs semmilyen garancia. A Jobbik szerint újra államilag legalizált pilótajátékot hoztak be a köztársasági elnök kifogásai ellenére.
Módosították tegnap az államháztartási törvényt is, lehetővé téve, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát száztizennégy igen szavazattal, ötvenhat nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni, meghatározott kivételekkel, a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet. Az új jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.
Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy akadályozza meg az államháztartási törvény módosításával szerintük lehetővé váló rendeleti kormányzás bevezetését. A Fidesz-frakció megjegyezte: az a baloldal prédikál ma felelős költségvetésről, amelyik csaknem csődbe vitte az országot, megduplázta az államadósságot, egyetlen évben sem tudta tartani a költségvetési hiányt és kilenc évre túlzottdeficit-eljárás alá kényszerítette az országot.
Hatmilliárd forintnyi csok-igénylés
A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény ismételt elfogadásával válik teljessé az otthonteremtési program. Ennek elemei az áfacsökkentés, a vissza nem térítendő támogatások, vagyis a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), a kedvezményes, államilag támogatott hitel, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a nok – idézte az MTI Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát. Dömötör kiemelte, az otthonteremtési programmal a kormány egy olyan időszakot akar lezárni, amelyet a devizahitelek mellett a lakásépítések alacsony száma jellemzett. A nokkal a kormány újfajta módon szeretné támogatni azokat, akiknek lakáscélú megtakarításaik vannak: az állam az éves befizetések után harmincszázalékos támogatást ad, amely legfeljebb évi háromszázezer forintot jelent. Ez hárommillió forintos támogatást is jelenthet tízéves időtávlatban, ami jelentősen több, mint a lakástakarék-pénztári befizetésekhez nyújtott állami támogatás. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, az év első két hónapjában mintegy hatmilliárd forint értékben kétezer-négyszáz csok-igénylést fogadtak be a bankok, az új ingatlanokhoz járó támogatások ötvenöt százaléka nagycsaládosokhoz kerül, tehát minden második új ingatlanhoz csokot igénylő nagycsaládos vagy nagycsaládban szeretne élni. Közölte, mielőtt a csokot 2015. július elsején bevezették, a használt ingatlanokra és az egygyerekes családoknak nem járt semmilyen támogatás, és havonta körülbelül csak ötven családnak jutott támogatás. (BG)
Röviden
Szeptemberig kérhető a magáncsőd
- Az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényt. A vámunió eljárásjogi szabályait felváltó kódex jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, de Magyarország felhatalmazást kapott a vámjogi képviselet nemzeti szabályainak, a nemzeti szankciórendszernek és a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályoknak a kialakítására.
- Változtak a sportról szóló törvény módosításával a sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályok. A parlament pontosította az ügyintézési határidőket a társasági adóról és osztalékadóról.
- Szeptember 30-ig kitolták a magáncsődeljárás kezdeményezési határidejét. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére.
- Az Európai Bizottság kifogásaira reagálva a képviselők módosították a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után.
- Az Országgyűlés módosította a földgázellátásról szóló törvényt, így meghosszabbítva a szeptember 30-án lejáró földgáz forrásszerződéseket.
- A képviselők a tegnapi határozathozatalok között Széchenyi Istvánra emlékező határozatot fogadtak el, és arról is döntöttek, hogy 2017. Arany János-emlékév lesz.
- A Miniszterelnökségnek a kezdeményezésére a törvényhozás elnapolta a postatörvény-módosításának a vitáját. Ennek az az oka, hogy a törvényjavaslatról ötpárti tárgyalást kívánnak tartani.
