Berszán Lajos címzetes kanonok, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítója, Bakos-Tóth Márta klinikai gyermek-szakpszichológus, a bakonyszücsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának alapítója, valamint a keresztény MÉCS Családközösségek és vezetői, Ménesi Balázs és Krisztina kapott idén Mindszenty-emlékérmet.
A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át pénteken az Országházban.
Lezsák Sándor köszöntőjében azt hangsúlyozta: az emlékérmet azok kaphatják meg, akik sokat tettek a keresztény hit és a keresztény világnézet védelméért és megerősítéséért.
Berszán Lajos áldozatos lelkipásztori és iskolateremtő tevékenységéért, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum megalapításáért és irányításáért, továbbá a moldvai és székely gyerekek szellemi felemeléséért végzett állhatatos munkájáért kapta az elismerést.
Bakos-Tóth Márta négy évtizedes gyógyító szolgálatáért, a daganatos gyerekek és családjuk rehabilitációs módszerének kidolgozásáért, valamint a bakonyszücsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának megalapításért és vezetéséért részesült az emlékéremben.
A keresztény MÉCS Családközösségek és vezetőik, Ménesi Balázs és Krisztina pedig "két évtizedes nemzetmegtartó tevékenységükért" vehették át a Mindszenty-emlékérmet.
Az emlékérem átadása után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták Mindszenty József emléktábláját az Országházban.
A 2004-ben alakult Mindszenty Társaság célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútja feltárásának támogatása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.
