Kinn és benn – Családi körben címmel a kétszáz éve született Arany János személye és szokásai köré szerveződött a Petőfi Irodalmi Múzeumban kedd este tartott előadás, amelyen a költő hétköznapjairól, legbensőbb kapcsolatairól és meghitt otthoni időtöltéseiről beszéltek szakértők.
Az idén kétszáz éve, hogy megszületett Arany János, s a bicentenáriumi emlékév részeként a Petőfi Irodalmi Múzeumban a költő magánéletéről tartottak előadást irodalom- és művelődéstörténészek kedd este. 
Köszöntőjében E. Csorba Csilla művészettörténész arra mutatott rá, hogy az előadásokon mikrotörténelmi részletekbe merülve pillanthatunk be Arany János életébe. Az elsősorban a nagykőrösi évekre, az 1851 és 1860 közötti időszakra koncentráló beszélgetésen Sárai Szabó Katalin művelődéstörténész kifejtette, hogy ebben az időben a nagykőrösi gimnáziumban – ahová Arany János is tanítani érkezett – nem voltak szakképzett tanárok, mindenki önmagát képezte. A költő nagyon jó kapcsolatot ápolt tanárkollégáival, Csengery Antallal, Szász Károllyal csakúgy, mint a költő Gyulai Pállal. Csengery állandóan társasági eseményeket szervezett otthonában, mindemellett pedig a politikai életben is aktívan részt vett, sőt szerepe volt Arany Pestre csábításában is. A költő visszafogottságát, egyszerűségét mutatja, hogy amíg családja a nagykőrösi egyházközségtől kapott szekéren utazott Nagyszalontáról Nagykőrösre, addig ő maga gyalog tette meg a százhúsz kilométeres utat – mondta Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész. Előadásában arra is rávilágított, hogy Arany János költeményei sokszor mély gondolatokat fogalmaznak meg, ezért többször érdemes elolvasni egy-egy versét, ugyanis nyelvi szépségeinek különböző rétegei csak így tárulnak fel.
A Tompa Mihállyal folytatott levelezéséből tudtuk meg a legtöbb információt kettejük kapcsolatáról. Arany egyetlen igaz barátja volt a szintén borongó lelkületű Tompa, akinek élete minden mozzanatáról szívesen számolt be. Tulajdonképpen rokonlelkek voltak, annak ellenére, hogy személyesen ritkán találkoztak. Az est folyamán főként a két költőóriás levelezéséből idézték fel Arany hétköznapjait, életét. Leánya, Juliska színészi ambícióiról is beszámolt barátjának: mint levelezésükből kiderül, Arany szerint a nők feladata a családi élet, az otthon megteremtése, szerinte a nőkre jellemző ábrándozás félreviheti az embert.
Az emlékévhez kapcsolódva az Alföld folyóirat nemrég tematikus lapszámmal jelent meg, amelyet szintén az intézményben mutattak be hétfő este. Az Arany 200 című kiadvány több mint nyolcvan oldalon foglalkozik a költővel, s a szerkesztők célja volt, hogy ne csak tanulmányokat közöljenek róla, hanem a kortárs költőket megszólítva újraírják poétikáját. A kiírásra rengeteg pályázati mű érkezett, s a zsűri döntése alapján az első helyezett Buda Ferenc Csalárd ökör című verse lett, amely természetesen helyet is kapott a kiadványban.
Szirák Péter főszerkesztő az esten elmondta: másfél éve vette át elődjétől, Aczél Gézától a munkát, több régi-új munkatárssal dolgozik együtt, és interjúkkal szeretnék olvasmányosabbá tenni kiadványukat. „Óvatosak vagyunk, kis lépésekben haladva változtatunk” – tette hozzá. Mint elhangzott, a folyóirat mint a kultúra közvetítője azért is fontos eszköz, mert szépirodalmi művek, tanulmányok, kritikák megjelenésére ad teret, valamint ezzel arra is hivatott, hogy gazdaságtól, politikától, ideológiától mentesen formálja a közvéleményt, a közízlést.
