A globális klímaváltozás következményeként a következő harminc-harmincöt évben húsz, a század végére pedig már harminccal több olyan nap várható egy évben Szegeden, amikor a hőmérséklet meghaladja a huszonöt Celsius-fokot – derült ki az Szegedi Tudományegyetem tanulmányából, amelyet tegnap ismertettek a kutatók.
Az intézmény szakembereinek modellezési és mérési eredményei országszerte segíthetnek a klímatudatos várostervezésben és ezáltal a városlakókat érő hőstressz mérséklésében.
A szegedi kutatók négy másik közép-európai város – Bécs, Krakkó, Brno és Pozsony – éghajlatkutatóival közösen készítették el a csongrádi megyeszékhely várható prognózisát a 2021–2050, illetve a 2071–2100 közötti időszakokra. Míg a külföldi települések domb- és hegyvidéki területen helyezkednek el, addig Szeged a síkvidéki települések klímáját modellezi.
A kutatásban számos egyéb mutató mellett vizsgálták az úgynevezett nyári napok – amikor a hőmérséklet eléri a huszonöt fokot – számát és területi eloszlását Szegeden az 1981–2010, a 2021–2050 és a 2071–2100 közötti harmincéves időszakok átlagára. Az első időszak bemenő adatai a szegedi meteorológiai állomás méréseiből származnak. A jövőre vonatkozó, azaz az előrejelzett időszakok adatait éghajlati modellek szolgáltatták.
Az utóbbi harminc esztendő adatai azt mutatják, hogy a nyári napok száma a belváros területén már most is meghaladja a száztíz napot. A külvárosi részek felé haladva ugyan csökken ez a szám, de a legtöbb területen nyolcvan nap fölötti érték a jellemző. A következő századfordulóra e napok száma a belvárosban a száznegyven is lehet. Az évszázad végére a a városlakók már a peremi területeken is olyan hőstresszel szembesülnek, amelyben manapság csak a belvárosi területeken élőknek lehet részük. A szegedi kutatók szerint a tudatos településtervezőknek a fentiek miatt új kihívásokkal kell szembenézniük, és hatékony módszereket kell kidolgozniuk a hőstressz mérséklésére.
