Népies szecessziós stílusban 1908-ra épült fel Nagyváradon a Fekete Sas-palota: a kávéházzal, vigadóval, üzletekkel, szállodával és lakásokkal rendelkező sarokház a település egyik kiemelkedő, európai színvonalú alkotásává vált. Tervezői a lechneri formanyelvet továbbfejlesztő Komor Marcell és Jakab Dezső, akiknek számos épülete ma is áll a Kárpát-medencében – ez a palota pedig, bár a városban szem előtt van, az anyaországból nézve igazi rejtett érték.
„Ami a palota külső képét illeti, a tervezők különösen a nyílások és az épülettömeg kedvező arányával, a vonalvezetés művészetével jeleskedtek. Arra törekedtek, hogy az egyszerűség, keresetlenség mellett is új felfogást tükröztessenek diszkréten magyaros ízzel” – idézi a Fekete Sas-palotáról írott híradást a Nagyváradi Napló 1908. januári cikkéből Péter I. Zoltán művészettörténész. A Várad folyóirat 2008-as hatodik számában idézi fel a Lechner Ödön-követő Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint kávéházzal – amely a Trianon előtti pezsgő nagyváradi közélet egyik fontos helyszíne volt –, vigadóval, üzletekkel, lakásokkal és szállodával megépült szecessziós sarokház történetét. Mint emlékeztet rá, az egykori Szent László tér és Kossuth utcák sarkán az 1700-as évek elejétől állt a Fekete Sas fogadó, később a városháza is itt működött, többszöri újjáépítés, emeletráépítés után 1905-ben a városvezetés úgy döntött, eladja az épületegyüttest. Két vagyonos beruházó vette meg, és 1908 novemberére felépíttette a ma ismert impozáns palotát – megtartva a kétszáz éves fogadó nevét, és a madár képét az épületszárnyak közötti passzázs üveghomlokzatán is megjelenítették. Az előd intézményben, lebontása előtt „szecessziós színpad”, orfeum is működött – az egyik fellépő a nevezetes sanzonénekesnő, Rienzi Mariska volt, aki 1902-ben Ady Endrével folytatott szerelmi viszonyt.
A 19. század végén, a szecesszió térhódításával az új formanyelvet kialakító Lechner Ödön köpönyegéből egész sor remek építész bújt ki. A fiatalabb, mesterüket követő generációból is kitűnt Komor Marcell és az 1897-ben vele közös irodát alapító Jakab Dezső. A lechneri formanyelvet továbbfejlesztő, magyaros szecessziós stílusban 1918-ig együtt alkotó építészeknek több épülete ma is áll. Ezek között van több pesti bérpalota, a Rákóczi úton a Palace szálló, a Fiumei úton a társadalombiztosító hatalmas székháza, a szabadkai zsinagóga és a városháza, a marosvásárhelyi kultúrpalota és a városháza. Komor pedig részt vett a később átépített Erkel Színház tervezésében, és ő alapította 1901-ben a Vállalkozók Lapját: ebben Ezrey néven számos cikkben hitet tett amellett, hogy a modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák és a korszerű technológia ötvözésével bontakozhat ki. Az újságot később átadta fiának, ebből jött létre később az avantgárd építészet neves műhelye, a Tér és Forma folyóirat – ő maga pedig a náci-nyilas uralom áldozatává vált 1944-ben Sopronkeresztúrnál.
A nagyváradi Fekete Sas-palota épületszárnyai eltérnek: a sarokrész szimmetrikus, a tér felőli pedig toronnyal megkoronázott, aszimmetrikus tömb. A népies, növényi és állatfigurás ornamentikák kívül-belül gazdagon, mégis ízlésesen díszítik – a belső terekben sajnos nagy részük mára eltűnt, a kávéház eredeti kialakításával együtt.
A passzázs – amely a maga korában meglepő ötlet volt – számos üzletnek helyet ad ma is, üvegtetejét, mozaikpadlóját (számos botrány után) az elmúlt években állították helyre, amint a homlokzatokat és a tetőt is felújították. Péter I. Zoltán idézi az erdélyi szecesszió szakavatott kutatójának, Paul Constantinnak a méltatását is, amely szerint „a kompozíció aszimmetriája, a népi motívumokból ihletődő formák és motívumok keveredése, amelyre hatással volt a barokk és a rokokó formavilága is, a Fekete Sas épületkomplexumot az erdélyi szecesszió legegyedibb és legérdekesebb alkotásává teszik”, ám a szakember szerint európai összevetésben is kiemelkedő és jelentős palotáról van szó.
Kárpátalja Kolozsvárott
Az ifjúság és Kárpátalja lesz az augusztus 16. és 23. között tartandó kolozsvári magyar napok kiemelt témája – jelentette be Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. A nyitógálán a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsorát mutatják be. Kolozsvár főterén a nagyszínpadon idén olyan együttesek lépnek fel, mint a Nightloosers, a Magna Cum Laude, az Ossian, a Republic, Lajkó Félix és zenekara, a Budapest Klezmer Band, Fenyő Miklós, a Magashegyi Underground, a Bikini, a Kaláka és Koncz Zsuzsa. A magyar napokon adják át a felújított Farkas utcai gótikus református templomot. (MH)
