A huszadik század elejének egyik különleges építésztehetsége volt Lajta Béla (1873–1920).
Rövid életének alig néhány esztendeje alatt óriási utat tett meg: Lechner Ödönnel is dolgozott egy ideig, a mester hatása köszön vissza korai tervein, például a zentai tűzoltólaktanya vagy a pozsonyi és zágrábi postaépületek rajzain. A növényi ornamentikás lechneri hatásoktól 1905 körül vált meg, a geometrikus bécsi szecesszió vonzásában alkotott, de egyúttal megelőlegezte az art deco stílusjegyeit is – például az 1909-es egykori Parisiana mulatóval, amely ma Újszínházként ismert (majomfigurákkal, egyéb díszekkel ellátott eredeti homlokzatát a rendszerváltás idején állították helyre).
Másik érdekes munkája a ma az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetnek otthont adó, a zuglói Amerikai úton lévő, egykor zsidó szeretetotthonnak épült ház, amely 1913-ra készült el teljesen. A skandináv és Kós Károly-i népies hatásokat egyaránt jelző, különleges építmény és az egy időben készült, teljesen más stílusú, Szervita téri Rózsavölgyi-ház – homlokzatán a Zsolnay csempékből kirakott, saját tervezésű, absztrakt növénymotívumokkal – jelzi kiemelkedő tehetséget. De a Vas utcai iskolaépület vagy a Rákóczi út 18. alatti bérház megint más, korai modernista és art deco-jegyeket mutat. A mai II. János Pál pápa térre annak idején a Fővárosi Nyilvános Könyvtárat képzelték el a döntéshozók, erre beadott pályázatán a modernizmus előszele jelentkezik. De az Astoriához, a lebontott régi Nemzeti Színház helyére szánt új teátrum pályázatára benyújtott terve is hasonló, geometrikus szecessziós-korai modern ötvözetet mutat.
Néhány éve az akkor még a Szent István téren, egy egykori üzlet helyiségeiben működő Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban Lajta munkásságának szenteltek egy tárlatot. Ott azt volt olvasható: ő lehet az a hiányzó láncszem, aki Lechner Ödön magyaros, növényi ornamentikás szecessziója és a Kós Károly-féle népies, a nemzeti formakincset modern stílusba kovácsoló irányzat átmenete.
