Látványos, magas művészi igényességgel készített, a legmodernebb filmes háromdimenziós és 4K-technológiát kihasználó alkotás látható december 17-től országszerte csaknem húsz filmszínházban. A Pannonia Entertainment forgalmazásában megvalósuló A művészet templomai című filmsorozat első része Firenzével, valamint az Uffizi képtárral foglalkozik.
Minden idők legnézettebb dokumentumfilmje volt a Luca Viotto által rendezett munka a Vatikáni Múzeumról, a világ kétezer mozitermében kétszázhuszonötezren voltak rá kíváncsiak. Hasonló siker jósolható A művészet templomai című filmsorozat első részének, amely Firenzével és az Uffizi képtárral foglalkozik.
A film százötven műalkotást mutat be, azonban nem szorítkozik kizárólag a múzeumban látható festmények bemutatására: Firenzét körbejárva bemutatja a középkor és a reneszánsz átmenetét képező Branacacci-kápolnát, a Medici palotát, a Ponte Vecchiót, és láthatjuk az Accademia szobortárát is.
A film narrátora – vagy mondjuk úgy, idegenvezetője – maga Lorenzo de’ Medici, a kor legnagyobb mecénása, akit Simon Merrels alakít, s mindez lehetővé teszi, hogy beleéljük magunkat a korba. Medici karakterét úgy építették fel, hogy a művekről érzékletesen, részletesen mesél, történeteivel pedig összeköti a film kilenc fejezetét.
Történelmi visszatekintése kiterjed az 1478-as Pazzi-összeesküvésre és a Lucrezia Donati iránt érzett szerelmére is. A film bemutatja a Firenze környéki dombokat, légi felvételeket láthatunk, hangulatképeket a városból, a Bargello Múzeumban megtekinthetjük Donatello Dávid-szobrát, külön kitér az alkotás a Santa Maria del Fiore épületére és Brunelleschi kupolájának történetére, építészeti érdekességeire, a dóm ólomüveg ablakaira, a Medici-palotára. Utóbbival kapcsolatban részletesen megismerkedünk Gozzoli A háromkirályok menete című festményével, amely a megrendelésnek megfelelően, jól felismerhetően a Medici család több tagját is ábrázolja. A kilencvenöt perces alkotásban nagy figyelmet szentel az Accademiában elhelyezett Michelangelo-féle Dávid-szobornak. A művészet templomai művészeti ismeretterjesztő mozifilmsorozat következő része februárban a milánói Scalát mutatja be, majd áprilisban Leonardo da Vinci munkásságát, végül májusban a pápai bazilikákat. Mindhárom film a már bevált háromdimenziós-4K-s technológiával kerül a közönség elé.
Az „irodák” története
Cosimo I de’ Medici nagyherceg 1560-ban rendelte meg az Uffizi (olaszul irodák) épületét, amelyet eredetileg a közigazgatás számára képzelt el. Az U alakú épületet Giorgio Vasari tervezte meg, többek között egy titkos folyosót is elkészítve, amely összeköti az épületet a Pitti palotával. Hogy az impozáns épületnek kellő hely álljon rendelkezésére, több épületet le kellett rombolni – ezek maradványa az ősi San Pier Scheraggio templomrész, amely ritkán látogatható a nagyközönség számára. Vasari halála után Bernardo Buontalenti fejezte be az építkezést. 1581-ben Francesco I de’ Medici az épület utolsó szintjén, a keleti szárnyban alakította ki az első galériarészt szobrokkal és más értékes műkincsekkel. A közönség számára végül 1769-ben nyitották meg az intézményt, amely azóta a világ egyik leglátogatottabb múzeuma.
