A versenyszférába terelne több tízezer állami alkalmazottat a kormány a jövőben, ha szükséges, átképzéssel segítve az elhelyezkedésüket. A gazdasági növekedés fokozása érdekében a jegybank célzott eszközöket alkalmaz, mint az alacsonyan tartott alapkamat vagy a növekedési hitelprogram.
A magyarországi szakképzett munkaerő hiányát részben orvosolni lehet azzal, ha a következő években az állami szférában több tízezres, netán százezres létszámleépítést hajtanak végre. A korábbi állami alkalmazottakat pedig, akár átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tegnap a Portfolio.hu konferenciáján. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millióan dolgoztak hazánkban, ma már mintegy 4,4 millióan. Vagyis időarányosan jól áll a kormány azon vállalása, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoz létre.
Az államtitkár elmondta: idén eddig összesen 1054 milliárd forint európai uniós támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új uniós ciklus kötelezettségvállalásai alapján, az idei negyedik negyedévre duplázódással számolnak, s így összejön az ez évre tervezett 2048 milliárd forintos kifizetés.
Iain Lindsay brit nagykövet a Brexittel kapcsolatban kiemelte: abból az Egyesült Királyság sikertörténetet akar kovácsolni. Arra törekszenek, hogy az ország a lehető legjobban járjon a kilépéssel, és a nemzetközi kereskedelemre ne legyen hatással a változás. A konferencia egyik közönségszavazása szerint egyébként a legtöbben a kínai pénzügyi rendszer összeomlásától, egy újabb hitelbuborék kialakulásától, illetve a következő amerikai elnöktől féltik a globális pénzügyi rendszert. Andor László, az Európai Bizottság volt foglalkoztatási biztosa, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint a brit népszavazás eredménye azt üzeni, a „kétsebességes” Európa mögött húzódó kényes egyensúlyozás nem vezetett eredményre. Beszédében a szakember hangsúlyozta: ha Magyarország nem szeretne az EU perifériájára szorulni, és valóban rövid idő alatt éretté válhatunk az euró bevezetésére, akkor érdemes lenne azt valóban be is vezetni.
Euróról ugyan nem, de a forintról szólva Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója leszögezte: a jegybanknak sem árfolyam-, sem eredménycélja nincs. A gazdasági növekedést az MNB célzott eszközöket alkalmazva ösztönzi, és így igyekszik elérni az inflációs célt. Ilyen az alacsony alapkamat vagy a Növekedési Hitelprogram, ez utóbbihoz kapcsolódó hitelösztönzés egyébként nemcsak hazánkban, hanem a régióban is egyre fontosabb a vállalkozások számára.
Karvalits Ferenc, az MNB korábbi alelnöke szerint a tartósan laza monetáris feltételek, az alacsony kamatok miatt a nyugat-európai bankok továbbra is a banki mérlegeiket tisztítják, amit az Egyesült Államokban már hatékonyan végrehajtottak.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök úgy vélte: erősebb forint jót tenne a gazdaságnak, ha rövid távon nem is segítené az exportot. A befektetőknek kiszámítható környezet kell, nem elég csupán az alacsony alapkamat.
