Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség - emelte ki a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint "érdekes", hogy a szervezet 2010 előtt nem foglalkozott kiemelten a magyar helyzettel.
Kovács Zoltán kormányszóvivő érdekesnek tartja, hogy a Transparency Internationalnek 2010 előtt - a Gyurcsány-Bajnai kormányzás időszaka alatt, amikor alapvető problémák voltak közpénzfelhasználással - nem volt jelentős észrevétele.
A kormányszóvivő az MTI-nek reagált arra, hogy szerdán a TI bemutatta jelentését, amely szerint Magyarország az 57. a szervezet korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszva vissza.
Kovács Zoltán szerint "érdekes", hogy a Transparency International 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt "szétlopták az európai uniós forrásokat", óriási bajban volt a közpénzfelhasználás, és csökkent a gazdasági növekedés. Ebben az időszakban egy sor olyan jel volt, ami arra utalt, hogy alapvető problémák vannak a közpénzek kezelésével, mégis elmaradt ez a kritika - tette hozzá.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az elmúlt években új tendencia bontakozott ki, hiszen a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a tartós növekedési pálya pedig lehetővé tette, hogy egyre több célra jusson pénz, így indulhattak el az életpályamodellek és a bérrendezés.
"Minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval" - fogalmazott.
Hozzátette: az Európai Unió által kiadott mutatók és eredmények azt mutatják, hogy nincsen olyan jelzés, ami alapján Magyarországon nagyobb aggodalomra lenne ok a korrupcióval kapcsolatban.
A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban, zéró tolerancia van ebben a tekintetben.
Általánosságban rosszabb a korrupciós helyzet
Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és "termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez" - áll a TI úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.
Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik "rendszerváltást" és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet - írták.
"Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze" - emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke.
Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a "haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be", a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.
A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a "populista kormány", a korrupciós helyzet javulásnak indult - mutatott rá a közlemény.
A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál - 69 százaléknál - a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.
Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Norvégia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.
A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik.
A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került, Jordániával és Romániával együtt. Tavaly 51 pontot adtak Magyarországnak.
