Több tucatnyian vesztették életüket, amikor Oroszország legalább kilenc nehézbombát dobott egy délkelet-ukrajnai iskolaépületre, ahol civilek kerestek menedéket és éppen humanitárius segélyt vettek át. Az ukrán elnök keddi bejelentése szerint a zaporizzsjai Komisuvaha településen történt bombázás a háború egyik legsúlyosabb tragédiája.
Legalább 37 ember halálát megerősítették, míg több mint ötven személyt továbbra sem találnak a Zaporizzsja megyei Komisuvaha elleni légicsapás után. Mihajlo Szemikin helyi kormányzó közlése szerint az érintett épületet menedékhelyként és humanitárius segélyközpontként használták a helyiek.
Az áldozatok egy újonnan épült, európai uniós finanszírozású, megerősített pincében tartózkodtak, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy ellenálljon a legtöbb támadásnak. A ledobott fegyverek hatalmas ereje miatt azonban a betonszerkezet összeomlott, és tűz ütött ki a romok alatt. A pusztítás mértéke jelentősen hátráltatja a kutató-mentő munkálatokat: a helyi hatóságok szerda délig 37 holttestet emeltek ki a törmelékek közül, de mindössze tizenkettőt tudtak azonosítani, a többiek esetében DNS-vizsgálatra lesz szükség.
Az óvóhelyet még tavaly építették azzal a céllal, hogy háborús körülmények között is biztosítsák az oktatást. A frontvonal közeledtével azonban sok civil elhagyta a falut, így az épületet már nem iskolaként, hanem közigazgatási és humanitárius központként működtették.
Célzott támadások
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója arra hívta fel a figyelmet, hogy a légicsapás pontosan akkor érte az épületet, amikor a helyiek a humanitárius segélyek átvételére gyülekeztek. „A segélyosztás időzítését és helyszínét széles körben nyilvánosságra hozták” – nyilatkozta Danielle Bell, a misszió vezetője. „Az orosz fegyveres erők vagy tudatában voltak a humanitárius akciónak, vagy elmulasztották a legalapvetőbb tájékozódást egy olyan település esetében, amelyet meg akartak támadni. Akárhogy is, úgy tűnik, ez a támadás a nemzetközi humanitárius jog legalapvetőbb elveinek megsértését jelenti.”
Az ukrán hatóságok szerint a támadás során egy jól ismert és kegyetlen forgatókönyvet, a „kettős csapást” (double tap) alkalmazták az orosz erők. Ennek lényege, hogy az első csapáshullám után kivárják a mentőalakulatok és a segítségnyújtók kiérkezését, majd másodszor is lecsapnak ugyanarra a helyszínre.
A helyiek beszámolói szerint az elsősegélynyújtók közül legalább ketten – a 44 éves Denisz Konovalenko és Olekszij Szuscsevszkij – életüket vesztették, amikor az első robbanások után a helyszínre siettek. Az ukrán rendőrség megerősítette, hogy legalább négy tisztjük (Mihajlo Buzsenko, Mikola Balanda, Mihajlo Romanov és Dmitro Besedin) szintén a halálos áldozatok között van. „Segítettek a helyi lakosoknak menedéket találni a földalatti iskolában. Egy alattomos, követő csapás azonban csapdába ejtett mindenkit, aki menekülni próbált” – olvasható a rendőrség közleményében.
Szemikin kormányzó az ukrán nemzeti televízióban elmondta: Oroszország KAB-500-as és FAB-3000-es bombákat vetett be. „Hogy perspektívába helyezzük: az utóbbi egy háromtonnás légibomba, amely közel másfél tonna robbanóanyagot tartalmaz. Ezeket a fegyvereket kifejezetten nehéz betonerődítmények és bunkerek megsemmisítésére tervezték.”
Energetikai infrastruktúra célkeresztben
Volodimir Zelenszkij elnök kiemelte, hogy a menedékhely lebombázása közvetlenül azelőtt történt, hogy Oroszország egy újabb hatalmas, több száz drónból, valamint tucatnyi nagy teljesítményű cirkáló- és ballisztikus rakétából álló hullámot indított az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Mindez annak ellenére történt, hogy az amerikai elnök többször is az energiarendszereket célzó támadások leállítására (energia-tűzszünetre) szólított fel.
Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter bejelentése szerint a drónok közül hármat a Hmelnickij Atomerőmű működése szempontjából kritikus alállomásra irányítottak. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ilyen támadások egész Európa nukleáris biztonságát veszélyeztetik, amiről Ukrajna haladéktalanul értesítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ).
„Nagyon sokatmondó, hogy mindez az amerikai kongresszusi választások napján történik. Az oroszok úgy vélik, Amerika nem fogja észrevenni ezt a jelzést. De az ilyen terrort észre kell venni és meg kell állítani” – fogalmazott kedd reggel Zelenszkij. „Ukrajnát segíteni kell a légtere védelmében, különben Oroszország soha nem hagyja abba a rakétatámadásokat. Létfontosságú, hogy becsületesen és megbízhatóan segítsünk a béke megteremtésében, és Amerika ezt meg tudja tenni.”
Diplomáciai kísérletek és fokozódó civil áldozatok
Az orosz támadások intenzitása egy olyan időszakban nőtt meg, amikor az amerikai adminisztráció ismételten a tárgyalások felújítását sürgeti. Steve Witkoff amerikai nagykövet nemrégiben Norvégiában egyeztetett az ukrán elnökkel, mielőtt Szentpétervárra utazott volna a Vlagyimir Putyinnal való találkozóra.
Ezzel párhuzamosan a first lady hivatala kedden bejelentette: csütörtökön Oroszország és Ukrajna képviselőit a Fehér Házba várják. A találkozót az „amerikai történelem rendkívüli pillanatának” nevezték, hozzátéve, hogy a hétvégén a first lady közbenjárásával sikerült egy helyi tűzszünetet tető alá hozni a megszállt ukrán Oleszki városában, ami lehetővé tette több száz civil evakuálását.
Bár a hétfői komisuvahai csapás a háború kitörése óta az egyik legpusztítóbb volt, az elmúlt hónapok is kivételesen magas áldozatszámmal jártak az ukrán civilek számára. Oroszország a nyár folyamán intenzívebbé tette a városok elleni légi támadásokat, a nap bármely szakában lecsapva a lakott területekre. Múlt hónapban 33 ember halt meg a donyecki régióban fekvő Kramatorszkban, miután két polgári buszt ért bombatámadás. Augusztusban 38-an vesztették életüket egy Kijev melletti lőszerraktárt ért dróncsapás okozta többszörös robbanás- és tűzsorozatban egy lakóövezetben. Júliusban pedig a főváros elleni összehangolt orosz rakétatámadás követelt 33 civil áldozatot – írja a CNN.
