Visszavették a Kongresszus feletti irányítást a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon. A párt váratlan és megsemmisítő vereséget mért a republikánusokra a hagyományos csatatereken túlmutató, mélyen konzervatív területeken is, miután a választópolgárok az urnáknál határozottan elutasították Donald Trump politikáját és az általa támogatott jelölteket.
Demokrata hullám
A választásokat megelőző felmérések jelezték a demokraták megerősödését, az elért eredmények mértéke és földrajzi kiterjedtsége azonban jócskán felülmúlta a legtöbb elemző várakozását. A párt olyan stratégiát alkalmazott, amely szerint minden körzetben – még a korábban esélytelennek tűnő, biztos republikánus bástyákban is – indítottak jelöltet. Ez a kockázatvállalás, párosulva a független és a párthű szavazók magas részvételével, kifizetődött.
Texasban James Talarico legyőzte a republikánus Ken Paxtont, amivel 38 év után ő lett az állam első demokrata szenátora. Szintén történelmet írt a párt Dél-Karolinában: a demokraták ebben az évszázadban még nem nyertek itt szenátusi helyet, ám az este egyik legnagyobb meglepetéseként Annie Andrews felülmúlta a republikánus Darline Grahamet.
Ohióban, ahol Donald Trump korábban háromszor is diadalmaskodott, a demokrata Sherrod Brown szerezte meg a győzelmet, míg Kansasben Adam Hamilton könnyedén utasította maga mögé a hivatalban lévő republikánus Roger Marshallt. Kansasben a demokraták legutóbb 1932-ben, a nagy gazdasági világválság idején tudtak szenátori pozíciót nyerni.
Az amerikai sajtó előrejelzései alapján a Demokrata Párt ezzel mind a Képviselőház, mind a Szenátus felett visszaszerezte az ellenőrzést. Stratégák szerint a republikánusok helyzetét megnehezítette az elnök népszerűtlensége és a szavazók magas árak miatti elégedetlensége. A Kongresszus irányítása azonban kétélű fegyver is lehet: a választók mostantól a demokratáktól várják a gazdasági problémák megoldását, miközben mozgásterüket korlátozza az elnöki vétójog. Donald Trump a sajtónak nyilatkozva jelezte, elfogadja az eredményeket, és nyitott az együttműködésre a demokratákkal.
Dühös választók és a gazdasági valóság
Donald Trump a kampány során arra kérte a választókat, szavazzanak úgy, mintha ő is szerepelne a listán. A republikánusok ezt a stratégiát drágán megfizették. A korai eredmények és az urnazárás utáni kutatások szerint a választók hangulata rendkívül borús volt: a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas megélhetési költségeket és az inflációt jelölte meg döntő tényezőként.
Bár Trumpot 2024-ben az infláció megfékezésének ígéretével választották meg, a külföldi árukra kivetett vámok és az iráni konfliktus tovább rontotta sok amerikai anyagi helyzetét. Egy médiakonzorcium felmérése szerint a választók közel kétharmada az elnököt tette felelőssé a magas árakért, háromnegyedük pedig dühös vagy elégedetlen volt az ország irányával.
A kampány utolsó heteiben a republikánusok megpróbálták veszélyes, szélsőséges radikálisokként beállítani a demokratákat. Trump többször is úgy fogalmazott: ha a demokraták nyernek, Amerika „kommunista országgá” válik. A félelemkeltő taktika azonban csődöt mondott, a választópolgárokat sokkal jobban érdekelték az üzemanyag- és az élelmiszerárak.
Az este nemcsak a Republikánus Párt, hanem személyesen Donald Trump számára is komoly kudarcot hozott. Az elnök által a helyi pártszervezetek ellenállása dacára személyesen kiválasztott és támogatott jelöltek sorra elbuktak azokban a körzetekben is, amelyeket a párt korábban biztosra vett. Dél- és Észak-Karolinában Graham, illetve Michael Whatley is veszített, akárcsak a texasi Paxton. A vereségek várhatóan újra felerősítik a párton belüli kritikákat Trump politikai stratégiájával kapcsolatban, amely a szélesebb választói bázis helyett a személyes lojalitást helyezte előtérbe.
Szintén intő jel a republikánusok számára a 2024-es győztes koalíció felbomlása. A fekete férfiak, a fiatalok és különösen a spanyol ajkú (latinó) szavazók körében drasztikusan visszaesett a kormánypárt támogatottsága. Míg 2024-ben Trump a latinó szavazatok közel felét megszerezte, az idei felmérések szerint ez az arány mindössze egyharmadra zuhant.
Ez az eltolódás kulcsszerepet játszott Texasban, ahol a demokraták a szenátori mellett a kormányzói széket is elhódították (Gina Hinojosa személyében az állam első latin-amerikai származású kormányzóját adva), de Floridában és Kaliforniában is döntőnek bizonyult, ahol Xavier Becerra lett az első latin-amerikai hátterű megválasztott kormányzó – olvasható a Reutersen.
