Montenegró lehet az Európai Unió következő tagállama, miután az Európai Bizottság értékelése szerint az ország jó úton halad a csatlakozás felé.
A nyugat-balkáni állam számára a következő hetekben az lesz a legfontosabb, hogy továbbra is következetesen készüljön a tagságra, és tartósan végrehajtsa a már elfogadott reformokat. Ha ez sikerül, a Bizottság szerint 2027 júniusában aláírhatják a csatlakozási szerződést. Ezt követően azonban még valamennyi jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell a megállapodást, így a tényleges belépésig további időre lesz szükség.
Az Európai Bizottság Albánia és Moldova csatlakozását is lehetségesnek tartja a következő években. Albániával 2027 végére, Moldovával pedig 2028 elejére zárulhatnak le a tárgyalások, ám a tagságig még legalább húsz hónap telhet el. A csatlakozási szerződés véglegesítése és ratifikációja mindkét ország esetében további feladatokat jelent. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a kitűzött célok csak akkor valósulhatnak meg, ha az országok teljesítik a tagság valamennyi feltételét.
Az EU legutóbb 2013-ban bővült, amikor Horvátország csatlakozott a közösséghez. Azóta az Egyesült Királyság 2020-as kilépésével a tagállamok száma 27-re csökkent. A bővítési folyamat az utóbbi időben elsősorban geopolitikai okokból kapott új lendületet: az uniós tagság perspektívája erősítheti Európa befolyását, és csökkentheti annak veszélyét, hogy a csatlakozásra váró országok Oroszország vagy Kína felé forduljanak.
A Nyugat-Balkán különösen fontos stratégiai térség az európai biztonság, az energiaellátás és a migráció szempontjából. Ukrajna és Moldova esetleges csatlakozása pedig az EU keleti befolyását is jelentősen kiterjeszthetné. A bővítés ugyanakkor komoly kihívásokat is tartogat, többek között az új külső határok védelme és a közös kül- és biztonságpolitika összehangolása terén.
Ukrajna 2028 végére szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, ezt az ambiciózus célt azonban az Európai Bizottság szerint a reformok felgyorsítása nélkül nehéz lesz elérni. Különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén van szükség előrelépésre, miközben az ország az orosz támadás elleni háborúval is küzd. A háború idején történő uniós csatlakozás politikailag rendkívül nehéz lenne, részben az EU-szerződés kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége miatt.
A többi tagjelölt, köztük Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Törökország és Grúzia esetében egyelőre nincs konkrét csatlakozási menetrend. Ezek az országok nem értek el elegendő előrelépést, Törökország és Grúzia esetében pedig a demokratikus és jogállamisági hiányosságok miatt a folyamat gyakorlatilag befagyott - írja a DPA.
