Az érzelmekkel teli beszélgetések segíthetnek az agynak abban, hogy pontosabban dolgozza fel a hallott beszédet, ám ennek fontos feltétele van: előbb ténylegesen oda kell figyelnünk a társalgásra. Ha a figyelmünk máshová irányul, még a felkavaró témák sem váltanak ki hasonló idegi reakciót.
A vizsgálatot a Helsinki Egyetem kutatócsoportja végezte Piri Heikkinen vezetésével. A tanulmányban 32 felnőtt vett részt, akiknek egyszerre két különböző beszélgetést kellett hallgatniuk. Az egyiket videó is kísérte, míg a másik hangját 10 decibellel halkabbra állították.
A résztvevőknek a képernyőn látható beszélgetésre kellett összpontosítaniuk, miközben figyelmen kívül hagyták a háttérben hallható másik társalgást. Az agyi aktivitást magnetoenkefalográfiával (MEG) mérték, másodpercenként ezer mintavétellel.
Az érzelmi tartalom fokozza az agy válaszát
Az eredmények azt mutatták, hogy az érzelmileg telített párbeszédek hallgatásakor az idegi aktivitás pontosabban követte a beszéd ritmusát. Ez a fokozott válasz azonban csak akkor jelentkezett, amikor a résztvevők valóban a beszélgetésre figyeltek. Ha a figyelmük máshová irányult, az érzelmi tartalom önmagában nem váltott ki hasonló hatást.
A kutatók ugyanakkor nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az érzelmesség önmagában javítaná a hallottak későbbi felidézését.
A beszélgetések logikai felépítése viszont számított: a koherens párbeszédek után a résztvevők a kérdések 89 százalékára válaszoltak helyesen, míg a témájukban egymáshoz nem kapcsolódó megszólalásokból álló beszélgetések után ez az arány 80 százalék volt.
Az agy két lépésben dolgozza fel a beszélgetést
A további elemzések két olyan időszakot azonosítottak, amikor az agyi válaszok különösen erőssé váltak.
Az első reakció a hangjelzés megváltozása után 100–250 ezredmásodperccel jelentkezett. Az ekkor aktiválódó agyterületek elhelyezkedése attól függött, milyen sorrendben hangzottak el a megszólalások.
A második, 270–450 ezredmásodperccel később megjelenő válasz már elsősorban a beszélgetés érzelmi tartalmával függött össze.
A kutatók szerint a koherens párbeszédek feldolgozását az is segíti, hogy az agy a korábbi információk alapján képes előre jelezni, milyen gondolat vagy megjegyzés következhet. A váratlan témaváltások ezzel szemben nagyobb feldolgozási erőfeszítést igényelnek.
Az eredmények alapján tehát az érzelmi tartalom elmélyítheti a már kiválasztott beszéd feldolgozását, de önmagában nem képes a figyelmet a beszélgetés felé terelni. Más szóval: hiába hangzik el valami megrázó vagy különösen érzelmes, ha közben mással foglalkozunk, az agyunk nem feltétlenül dolgozza fel alaposabban az elhangzottakat – írta meg a Gismeteo.
