Valóságos politikai földrengést okozott az Egyesült Államokban a november 3-i félidős választás, amelyen a demokraták nemcsak a képviselőházat, hanem a szenátust is megszerezték. Donald Trump republikánus pártja több hagyományosan konzervatív államban is súlyos vereséget szenvedett, ami alapvetően megváltoztatja az amerikai belpolitikai erőviszonyokat.
A választási eredmények azonban messze túlmutatnak Washingtonon. Európában, Oroszországban, Kínában, Iránban és a világ más térségeiben is azt mérlegelik, hogy a demokrata többség milyen hatással lehet a háborúkra, a kereskedelmi kapcsolatokra és a nemzetközi diplomáciára.
Az egyik leghatározottabb reakció Spanyolországból érkezett. Pedro Sánchez miniszterelnök nyíltan üdvözölte a demokraták győzelmét, és úgy értékelte, hogy az amerikai választók elutasították a megélhetést nehezítő politikát, a gyűlöletkeltést, a szexizmust és a klímaváltozás tagadását. A spanyol kormányfő szerint a választási eredmény egy szélesebb nemzetközi politikai folyamat része, amely a jobboldali populista mozgalmak visszaszorulását jelezheti. Sánchez Brazília példáját is felidézte, és úgy vélekedett, hogy hasonló politikai fordulat következhet be Spanyolországban is, ahol november végén választásokat tartanak.
Norvégiában Jonas Gahr Støre miniszterelnök szintén jelentős változásként értékelte az amerikai eredményt. A Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a választás erőteljes politikai jelzés az amerikai társadalom részéről. Szerinte a Kongresszusban most olyan politikai erők kerülnek előtérbe, amelyek több kérdésben közelebb állnak Norvégia álláspontjához, különösen a klímavédelem, a környezetpolitika, a külügyek és a nemzetközi fejlesztési támogatások területén.
Az Európai Unióban is óvatos optimizmus fogadta az eredményeket. Christel Schaldemose, az Európai Parlament alelnöke szerint a demokraták győzelme kedvezőbb feltételeket teremthet Ukrajna támogatásához, a zöldátálláshoz és az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolatainak javításához. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európának továbbra is erősítenie kell saját gazdasági és biztonságpolitikai önállóságát. A demokrata győzelem ugyanis nem jelenti automatikusan Donald Trump külpolitikájának végét.
Nagy-Britanniában Andy Burnham miniszterelnök visszafogottabban reagált. Elismerte, hogy Trump elfogadta a választási eredményeket, és azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek most a megélhetési költségek csökkentésére kellene összpontosítania. A brit kormányfő szerint ehhez elengedhetetlen az iráni háború rendezése, mert a konfliktus és az energiapiaci bizonytalanság világszerte súlyos gazdasági következményekkel jár. London polgármestere, Sadiq Khan ezzel szemben kifejezetten gratulált a demokratáknak, és a választási eredményt Trump megosztó politikájának elutasításaként értelmezte.
Oroszországban egészen más hangulatban fogadták a washingtoni fordulatot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reményét fejezte ki, hogy Donald Trump a republikánus vereség ellenére folytatni tudja béketeremtő erőfeszítéseit. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Moszkva kapcsolata a demokratákkal hosszú ideje feszült, és a párt Oroszországgal kapcsolatos alapállása kifejezetten kedvezőtlen. Rjabkov szerint az amerikai választási eredmények nem változtatják meg Oroszország külpolitikai irányvonalát, és Moszkva az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját sem kívánja módosítani.
Az orosz vezetés számára különösen fontos kérdés, hogy a demokraták kongresszusi többsége milyen hatással lesz az Ukrajnával folytatott tárgyalásokra. November 10–11-én Abu-Dzabiban újabb amerikai közvetítéssel zajló orosz–ukrán egyeztetéseket terveznek, amelyek eredményét a megváltozott washingtoni erőviszonyok is befolyásolhatják. Az ukrán kormány részéről a választási eredmények után egyelőre nem érkezett átfogó hivatalos reakció.
Iránban a választási eredményeket elsősorban az amerikai–izraeli katonai műveletek elutasításaként értelmezték. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások egyik vezetője szerint az amerikai választók egyértelmű üzenetet küldtek: nemet mondtak a háborúra. Ghalibaf úgy vélekedett, hogy a republikánusok vereségéhez a háború költségei, az emelkedő megélhetési kiadások és a konfliktussal kapcsolatos társadalmi elégedetlenség is hozzájárulhatott.
Irán legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei azonban jóval óvatosabban értékelte a helyzetet. Szerdai nyilatkozatában figyelmeztetett, hogy súlyosan tévednek azok, akik az amerikai pártpolitikai erőviszonyok megváltozásától Washington Iránnal szembeni politikájának enyhülését várják. Teherán tehát egyszerre tekinti a demokraták győzelmét Trump politikájának elutasításaként, és figyelmeztet arra, hogy ettől még nem feltétlenül változik meg az Egyesült Államok közel-keleti stratégiája.
Kína ezzel szemben feltűnően visszafogottan reagált. Mao Ning külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy az amerikai félidős választások az Egyesült Államok belügyének számítanak. Peking ugyanakkor kész folytatni az együttműködést Washingtonnal, fenntartani a kommunikációt és kezelni a két nagyhatalom közötti nézeteltéréseket. A kínai vezetés számára különösen fontos, hogy az amerikai belpolitikai változások ne vezessenek újabb kereskedelmi vagy biztonságpolitikai konfliktusokhoz.
Japán szintén a folytonosságot hangsúlyozta. Kihara Minoru kabinetfőtitkár szerint az amerikai–japán szövetség továbbra is az ország kül- és biztonságpolitikájának alapköve, függetlenül attól, melyik párt rendelkezik többséggel a Kongresszusban. Tajvan külügyminisztériuma hasonlóan nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokat mindkét amerikai párt támogatására kívánja építeni.
Dél-Afrikában Cyril Ramaphosa elnök egyenesen új korszak lehetőségéről beszélt. A dél-afrikai államfő szerint a demokraták győzelme új fejezetet nyithat a nemzetközi kapcsolatokban. Ramaphosa és Donald Trump viszonya korábban több alkalommal is feszültté vált, különösen az amerikai elnök Dél-Afrikával kapcsolatos vitatott kijelentései miatt. A dél-afrikai vezető most úgy értékelte, hogy az amerikai választók egyértelmű döntést hoztak, amelynek a világpolitikára is hatása lehet.
Izraelben a kormány részéről egyelőre nem érkezett részletes hivatalos értékelés. Jair Golan ellenzéki politikus ugyanakkor a demokraták győzelmét Benjamin Netanjahu miniszterelnök amerikai politikai kapcsolatainak szempontjából is figyelmeztető jelként értékelte. Izrael számára különösen érzékeny kérdés, hogy a demokraták kongresszusi többsége milyen változásokat hozhat az amerikai katonai támogatás és az Iránnal kapcsolatos stratégia területén.
A világ pénzpiacai szintén gyorsan reagáltak. A kezdeti bizonytalanság után az európai részvénypiacok emelkedtek, miközben a dollár gyengült. A Reuters szerint a befektetők egyszerre mérlegelik a washingtoni politikai patthelyzet lehetőségét és azt, hogy a demokraták nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak Trump gazdaságpolitikája felett. A vállalatvezetők ugyanakkor nem számítanak arra, hogy az amerikai vámok, az energiaárak vagy a nemzetközi kereskedelmi feszültségek rövid időn belül megszűnnének.
A nemzetközi reakciókból egyértelműen kirajzolódik, hogy a demokraták győzelmét nem mindenhol ugyanúgy értelmezik. Egyes európai vezetők kedvező politikai fordulatot látnak benne, Irán a háború elutasításának bizonyítékaként hivatkozik rá, Oroszország a béketárgyalások jövőjét mérlegeli, Kína és Japán pedig elsősorban a stabil kapcsolatok fenntartására törekszik.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy a kongresszusi többség elvesztése mennyire korlátozza Donald Trump mozgásterét. A demokraták immár mindkét törvényhozási kamarában ellenőrizhetik a jogalkotást, vizsgálatokat kezdeményezhetnek, és akadályozhatják az elnök egyes terveinek megvalósítását. Trump ugyanakkor továbbra is az Egyesült Államok elnöke marad, jelentős külpolitikai és végrehajtói jogosítványokkal.
A világ tehát nem Donald Trump elnökségének végét, hanem egy új politikai helyzet kezdetét figyeli. Hogy ebből békülékenyebb amerikai külpolitika, a háborúk rendezésének felgyorsulása vagy éppen újabb washingtoni konfliktusok következnek, azt a következő hónapok döntései mutathatják meg.
