Egy nagy ásványi torony összeomlott, helyén azonban már kisebb kémény épült a Csendes-óceán mélyén. A Hafa Adai forrásmezőn a kutatók annak látványos bizonyítékát találták, hogy a tengerfenék néhány év alatt is jelentősen átalakulhat.
A kutatók ugyanoda tértek vissza, a táj mégsem ugyanaz volt. A Mariana-szigetek térségében fekvő Hafa Adai hidrotermális mező nagy fekete füstölőjét 2016-ban dokumentálták először. Amikor a Nautilus kutatóhajó expedíciója 2025-ben ismét megvizsgálta, a torony már ledőlt.
A helyszín azonban tovább működött. Az összeomlott kémény helyén új, kisebb képződmény növekedett – számolt be róla az Ocean Exploration Trust expedíciós összefoglalója. A két látogatás közötti időszakban a régi építmény elpusztult, a felszín alatti folyamatok viszont újabbat kezdtek létrehozni. Az összeomlás pontos időpontját a beszámoló nem határozza meg.
Füstnek látszik, pedig nem ég semmi
A fekete füstölők könnyen kelthetik egy víz alá süllyedt ipartelep benyomását. Kéményszerű tornyok emelkednek a fenékről, nyílásaikból sötét felhő gomolyog. A látvány mögött azonban forró víz és kémiai reakciók állnak.
A tengervíz a kőzet repedésein keresztül leszivárog, majd a mélyben felhevül, és közben különböző anyagokat old ki a kőzetből. Amikor visszaáramlik az óceánba, találkozik a környező hideg vízzel. A megváltozó körülmények hatására ásványi anyagok válnak ki belőle.
Ezek apró szemcséi adják a „füst” jellegzetes színét, lerakódásaik pedig fokozatosan kéményeket építenek. A fekete változatoknál a vas-szulfid fontos szerepet játszik. A torony tehát maga is a rajta átáramló folyadéknak köszönheti létét.
A feltörő víz egyes forrásoknál a 400 Celsius-fokot is meghaladhatja. Hogy miért nem úgy forr, mint a fazékban? A mélytenger óriási nyomása ezt megakadályozza.
Az élet a forró és a hideg határán kapaszkodik meg
A Hafa Adai mezőt a Hercules távirányítású mélytengeri robot vizsgálta. A felvételeken nemcsak ásványi tornyok, hanem állatok is megfigyelhetők: tízlábú rákok, garnélák és tengerirózsák népesítik be ezt a szokatlan környezetet.
A helyszínről szóló beszámoló akár 350 fokos méréseket is említ. Ez nem jelenti azt, hogy az állatok ilyen forró vízben élnek. A feltörő folyadék a hideg tengervízzel keveredik, a környék eltérő hőmérsékletű élőhelyek mozaikja.
Egyes csigák különleges együttműködést alakítottak ki a testükben élő mikroorganizmusokkal. Ezek a parányi partnerek a forrásokból származó vegyületek segítségével állítanak elő szerves anyagokat.
Ahol a napfény helyett a kémia táplál
A felszíni világ táplálékhálózatainak nagy része végső soron a napsugárzásra épül. A füstölők környezetében más energiaforrás is rendelkezésre áll.
Bizonyos baktériumok és archeák kemoszintézissel, kémiai reakciók energiáját felhasználva állítanak elő szerves anyagokat. Ők adják a helyi táplálékhálózat alapját. Más élőlények elfogyasztják őket, vagy szoros együttműködésben élnek velük.
Így a látszólag barátságtalan tengerfenéken sűrű állatközösségek alakulhatnak ki. Körülöttük a mélytenger jóval ritkábban lakott területei húzódnak.
A Hafa Adai történetében a ledőlt kémény ezért többet jelent egy különös szikla pusztulásánál. Egy változó élőhely része, ahol a földtani folyamatok és az élet szorosan összekapcsolódnak.
A robot kamerája két állapotot kötött össze: az egykori nagy tornyot és az utána épülő kisebbet. Odafent kilenc év telt el. Odalent közben átépült egy darab világ.
