A novemberi félidős választások rohamos közeledtével Donald Trump elnök költséges és politikailag kényes megoldásokkal próbálja kezelni az egekbe szökő dízelárakat. Bár a kormányzat dollármilliárdokat ajánlott fel a gazdáknak, enyhítette a kamionosokra vonatkozó szabályokat, és nyomást gyakorolt az európai szövetségesekre is, a gázolaj ára a múlt héten ismét emelkedett.
A republikánusok szűk többséget védenek a Kongresszusban, a magas megélhetési költségek pedig komoly aggodalmat okoznak a választók számára. Egy októberi felmérés szerint az amerikaiak közel 80 százaléka személyesen Trumpot teszi felelőssé az árak emelkedéséért.
Az Energiainformációs Hivatal (EIA) adatai alapján az amerikai gázolaj ára a múlt héten gallononként közel 10 centtel, átlagosan 6,28 dollárra nőtt. Ezzel megfordult egy kéthetes csökkenő trend, és az üzemanyag ára továbbra is történelmi magasságokban ragadt.
A politikai nyomás különösen a hagyományosan republikánus, agráriumra épülő államokban – például Iowában és Kansasben – súlyos, ahol az emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak, a kereskedelmi zavarok, valamint a gyengélkedő mezőgazdaság egyre nagyobb elégedetlenséget szít Trump keménymagos támogatói körében is.
Az elnök a régió kampánygyűlésein folyamatosan a dízelár-csökkentő intézkedéseit népszerűsíti. Nebraskában egy színpadon írt alá egy olyan elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi a színezett, kedvezményes adózású „vörös dízel” használatát a közúti járművekben is, hétfőn, egy kansasi gyűlésen pedig egy új, nyolcmilliárd dolláros mezőgazdasági támogatási csomagot jelentett be.
Ezek az intézkedések jól szemléltetik, milyen kompromisszumokra hajlandó a Fehér Ház a rövid távú gazdasági fellélegzés érdekében. Az új segély hatalmas terhet ró a szövetségi költségvetésre, az orosz üzemanyag-szállítások engedélyezése azzal a kockázattal jár, hogy Moszkva ebből finanszírozza az ukrajnai háborúját, az európai szövetségesekre (és a vésztartalékok felszabadítására) gyakorolt nyomás pedig diplomáciai súrlódásokat okoz.
„Az elnök hajlamos a hosszú távú veszteségeket a rövid távú nyereséggel szemben leértékelni, én azonban szkeptikus vagyok afelől, hogy a mostani lépésekből bármilyen rövid távú nyereség származna” – vélekedett Chris Borick, a pennsylvaniai Muhlenberg College közvélemény-kutatója és politológusa.
A Fehér Ház a magas dízelárakat „a kormányzaton kívül álló, már meglévő problémáknak” – többek között az évek óta tartó finomítóbezárásoknak és az ukrajnai háború okozta gazdasági károknak – tulajdonította, miközben határozottan védelmébe vette az elnök költségcsökkentési erőfeszítéseit.
„Az elnök azt akarja, hogy a dízel ára csökkenjen, ezért tett történelmi lépéseket annak érdekében, hogy megvédje az amerikai gazdák, kamionosok és munkások minden nehezen megkeresett fillérjét” – jelentette ki Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője.
Szkepticizmus és megválaszolatlan kérdések
Trump egyik legközvetlenebb beavatkozása a dízelpiacon eddig felemás eredményt hozott. A hónap elején aláírt rendelete ugyan megengedi a kamionsofőröknek a jellemzően mezőgazdasági gépekbe szánt „vörös dízel” autópályás használatát, de az adóhatóság (IRS) hivatalosan nem törölte el a szövetségi gázolajadót. Az intézmény csupán az év végéig felfüggesztette a kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeket és a büntetéseket, ami komoly jogi bizonytalanságot szült a kamionmegállók és az üzemanyag-kereskedők körében.
David Fialkov, a legnagyobb amerikai kamionmegálló-üzemeltetőket képviselő NATSO szakmai szövetség vezető lobbistája szerint a tagság ugyan értékeli a Fehér Ház erőfeszítéseit, de a jelenlegi iránymutatás továbbra is „homályos”, és túl sok kockázatot hordoz magában.
„Nem látom esélyét, hogy ezek a színezett dízellel kapcsolatos bejelentések érdemi mértékben csökkentenék a kutaknál tapasztalható árakat” – nyilatkozta Fialkov.
A kormányzat emellett közvetlen szövetségi kifizetésekkel is próbálja enyhíteni a választók terheit. A gazdálkodóknak nyújtott állami támogatások idén várhatóan meghaladják a 47 milliárd dollárt. A most bejelentett 8 milliárdos új agrárcsomag ezt az összeget abszolút rekordra, 55,4 milliárd dollárra emelheti, megdöntve a 2020-as, 45 milliárd dolláros pandémiás segélycsúcsot.
A támogatások segíthetnek ugyan a magasabb költségek és az elveszett bevételek kompenzálásában, de magát az okot – az üzemanyag- és műtrágyaárakat felhajtó piaci zavarokat – nem szüntetik meg. A gazdaszervezetek szerint ráadásul a kártérítésekre költött adófizetői pénzek szükségessége részben épp a kormányzat saját kereskedelem- és külpolitikájának a következménye.
„Ez már az idei második sürgősségi segély, amely nagyrészt a teljesen előre látható veszteségeket hivatott orvosolni” – mondta Rob Larew, a Nemzeti Gazdák Szövetségének elnöke. „A kereskedelmi zavarok és a külföldi konfliktusokhoz kapcsolódó magas üzemanyagárak nehéz helyzetbe hozták a családi gazdaságokat, és az egyszeri kifizetések nem tudják biztosítani azt a stabilitást, amelyre a jövőtervezéshez szükségük lenne.”
Egyelőre az sem világos, hogy a legújabb támogatás milyen gyorsan fog eljutni az érintettekhez. A Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) nem tudta azonnal tisztázni az elosztás menetrendjét, sem azt, hogy a csomag igényel-e külön kongresszusi jóváhagyást.
Diplomáciai súrlódások az orosz üzemanyag körül
A kínálat növelésére irányuló elnöki intézkedések egy része komoly geopolitikai kompromisszumokkal jár.
Az orosz gázolajra kivetett szankciók (amelyek célja Moszkva energiabevételeinek megvonása volt) részleges enyhítése mindkét nagy párt részéről heves bírálatokat váltott ki. Szakértők ráadásul megkérdőjelezik, hogy a lépés valóban érdemben képes-e csökkenteni az amerikai árakat.
Trump azzal védte a szankciók enyhítését, hogy a gesztusra szükség van Vlagyimir Putyin orosz elnök bevonásához az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokba, illetve Stephen Hubbard amerikai fogoly szabadon bocsátásához.
Mivel a Fehér Ház beavatkozásai egyelőre nem hoztak érdemi árcsökkenést, a kampányhajrában a kormányzat egyre inkább Ukrajnára és Volodimir Zelenszkij elnökre próbálja hárítani a felelősséget a globális energiapiaci zavarokért.
Piaci elemzők szerint ugyanakkor az áremelkedés sokkal nagyobb mozgatórugója a szélesebb körű közel-keleti feszültség, amely alapjaiban forgatta fel a globális olajáramlást. Az ukránok orosz finomítók elleni dróntámadásai ugyan hozzájárultak a kínálat szűküléséhez, de a világpiaci árak alakulásában csak másodlagos szerepet játszottak.
„Én ezt inkább egyfajta politikai bűnbakkeresésnek látom, mintsem egy valódi, szakmai kísérletnek az árak letörésére a választások előtt” – értékelte a helyzetet Edward Fishman, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának szakértője – írta a Reuters.
