Magyarország kivívta a szabadságát, megvédte a demokráciáját, s erősebb és büszkébb, mint valaha – jelentette ki Magyar Péter az ünnepi beszédében. A miniszterelnök a Kossuth téren külön köszöntötte '56 még élő hőseit, és köszönetet mondott a bátorságukért, példamutatásukért.
A kormányfő szerint '56 az elmúlt század talán legfontosabb forradalma volt. Mint mondta: 70 évvel ezelőtt a felvonuló egyetemisták, a hozzájuk csatlakozó tömegek nem tudhatták, mit indítanak el, sem azt, hogy mit veszíthetnek, de úgy gondolja: ha tudták volna, akkor sem cselekednek másként. Magyar Péter részletesen felidézte október 23-a, és az azt követő 13 nap történéseit – a 13 napét, amely során a magyarok megállították a diktatúra hadseregét, és megrengettek egy birodalmat. Külön kiemelte a forradalom és szabadságharc tisztaságát: hogy a betört kirakatokban ott maradt az áru, az emberek pénzt gyűjtöttek, vért adtak. De beszélt arról is, hogy a szabad világ néma maradt, amikor a szabadságharcot a szovjet tankok letaposták.
– Elfojthatták a forradalmat, de azt a felismerést, hogy képesek vagyunk összefogni, a kezünkbe venni a sorsunkat, többé senki nem vehette el tőlünk. Soha senki – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: október 23-án, és az azt követő napokban a magyarok világtörténelmet írtak. Beütötték az első szöget a kommunizmus koporsójába. Mint mondta: a forradalom után „a hatalom azt akarta, hogy a magyar gyanakodjon a magyarra, mindenki lehajtott fejjel, magányosan féljen”.
Külön kitért Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzésére. Szerinte Nagy Imre a halála előtt „nekünk üzent, azt akarta, hogy tudjuk, a demokráciáért adta az életét”.
Emlékeztetett arra, hogy a hatalom ki akarta törölni az emléküket. „Azt hitték, ha kátránypapírba csomagolva, arccal a föld felé, hamis nevek alatt jeltelen sírokba földelik el őket, akkor elpusztíthatják mindazt, amiért meghaltak” – fogalmazott. De – folytatta – a független és demokratikus Magyarországért adták az életüket, és „mi értjük az áldozatukat, és az emléküket soha nem hagyjuk eltörölni”.
– '56 óta minden vezetőnek tudnia kell, hogy a saját hatalma nem lehet fontosabb, mint a hazája. Aki Moszkvában vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés – szögezte le Magyar Péter, aki szerint idegen támogatással ugyan meg lehet szerezni a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát nem lehet megtörni vele. Ezzel leplezetlenül Orbán Viktornak akart üzenni.
Ezek után azokról beszélt, akik a megtorlás és a diktatúra restaurációja elől Nyugatra menekültek, és köszönetet mondott a nyugati vezetőknek, amiért az országaik befogadták a „hazájukból elűzött magyarokat”.
– 1956 állócsillag, de nem csak Magyarország egén. Átragyogott a vasfüggönyön. Azokban a napokban az egész világ megtanulta, mit jelent az, hogy magyar – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a forradalom és szabadságharc fénye az időn is áthatol: generációról generációra öröklődik.
Majd úgy fogalmazott: „Idén március 15-én arra emlékeztem a beszédemben, hogy ezért az országért, minden egyes darabjáért hősök adták az életüket. Ma végre kimondhatjuk a mondat második felét is, hogy mindezt nem tették hiába, nem volt hiábavaló a harc, az áldozat, mert itt állunk ennyien, immár egy erős, demokratikus, független Magyarországon”.
A miniszterelnök szerint '56 ismert és ismeretlen hősei „látnak bennünket, látják ezt a teret”, és büszkék lennének. Magyar Péter pedig azt üzeni nekik: a forradalmuk győzött.
