Az erdőtüzekkel és aszályokkal sújtott európai kontinens partjainál a tengerek is soha nem látott hőhullámokat élnek át. A vízfelszín történelmi csúcshőmérsékletei drámai gyorsasággal alakítják át az ökoszisztémákat: miközben Spanyolországban eltűnnek a tradicionális halászatot eltartó hínárerdők, Dél-Angliában soha nem látott mértékben elszaporodtak a polipok.
A Reuters elemzése szerint az európai vizek idén nyáron a legforróbb hónapjaikat élték át azóta, hogy 1982-ben a műholdas mérések megbízható adatokat kezdtek szolgáltatni. A La Manche csatornától a Földközi-tengerig sorra dőltek a rekordok; Mallorca partjainál augusztus elején 33 Celsius-fok fölé emelkedett a víz hőmérséklete.
Az európai tengerek átlaghőmérséklete a júniustól augusztusig tartó időszakban 21,6 fok volt, ami az elmúlt 45 év abszolút rekordja. A tudósok figyelmeztetnek: ahogy a világ óceánjai elnyelik az üvegházhatású gázok miatt keletkező felesleges hőt, a tengeri hőhullámok – amikor a víz hőfoka legalább öt napon át drasztikusan meghaladja a történelmi átlagot – egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. A következmények pedig katasztrofálisak a part menti közösségekre és a halászati ágazatra nézve.
Pusztuló hínárerdők és eltűnő halászok Spanyolországban
A klímaváltozás egyik leglátványosabb áldozata a Franciaország és Spanyolország atlanti partjainál fekvő Vizcayai-öböl, amelynek egykor hűvös vizeit hagyományosan hideg, mélytengeri áramlatok hűtötték. Idén nyáron az öböl vizének átlaghőmérséklete 21,4 fok volt, ami 2,4 fokkal magasabb az 1991–2020 közötti történelmi átlagnál, augusztusban pedig a műholdas korszak csúcsát jelentő 23,2 fokon tetőzött. Míg a nyolcvanas években évente mindössze néhány hőhullámos napot regisztráltak a térségben, idén augusztus végéig ez a szám elérte a 186-ot.
A melegedés drámai hatással járt a helyi ökoszisztémára. José Manuel Rico Ordas, az Oviedói Egyetem tengerökológusa szerint a hideg (jellemzően 20 fok alatti) vizet igénylő nagy, barna hínárállományok 95 százaléka mára eltűnt. Mivel ezek az underwater „erdők” létfontosságú menedéket és táplálékot biztosítottak a tengeri élőlényeknek, pusztulásuk láncreakciót indított el. „Nincs több homár, nincs több rák, nincs több tengeri sün, és eltűnt sok más olyan faj is, amely a hínárhoz kötődött” – magyarázta a professzor.
A hagyományosan kagylókból és tengeri sünökből élő helyi halászok most biológusokkal összefogva laboratóriumokban nevelt palántákkal, apró, hínárral behintett kövek vízbe dobásával próbálják megmenteni az ökoszisztémát és a saját megélhetésüket.
„Polipapokalipszis” az angol partoknál
Miközben az új, melegkedvelő invazív fajok egyre északabbra húzódnak – a Földközi-tengerben már több mint 1000 nem őshonos fajt regisztráltak –, Észak-Európában is felborult a rend. Anglia déli partvidékén, a La Manche csatornában soha nem látott mértékben elszaporodtak a közönséges polipok. Míg 2025 előtt az Egyesült Királyságban az éves polipfogás kevesebb mint 30 tonna volt, tavaly már 2600 tonnát, idén pedig 3000 tonnánál is többet húztak ki a vízből a halászok.
Bryce Stewart, a plymouthi Tengerbiológiai Társaság kutatója szerint a délebbről érkező poliplárvák korábban nem élték túl az itteni fagyos teleket. Mivel azonban 2022 óta a csatorna vizében az év felében hőhullámos körülmények uralkodnak, a polipok szaporodása robbanásszerűvé vált.
A jelenség megosztja a halásztársadalmat. Egyes kereskedők számára valóságos aranybánya a kvóták nélkül fogható, Dél-Európában könnyen értékesíthető polip. A dél-devoni kagylóhalászok viszont egyenesen „polipapokalipszisről” beszélnek, mivel a ragadozó polipok felfalják a helyi rákokat, homárokat és fésűkagylókat. A Tengerbiológiai Társaság becslése szerint a polipok okozta kagyló- és rákveszteség eléri a 10 millió fontot (mintegy 4,5 milliárd forintot), amivel szemben a polipból származó mintegy 12 millió fontos haszon áll – csakhogy ebből nem a rákászok részesülnek, akiknek ráadásul polipfogó felszerelésük sincs.
A kiszámíthatatlanság komoly egzisztenciális fenyegetést jelent. Ahogy Bryce Stewart felteszi a kérdést: „Jövőre is itt lesz a polip? És ha már megették az összes rákot és homárt, majd a polipok is elpusztulnak, akkor mit fogunk csinálni?”
