A szokásostól eltérően nem Magyar Péter felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése. Toroczkai László (Mi Hazánk) beszélt most elsőként, és azt mondta: szeretné megkongatni a vészharangot a dolgozó magyarok érdekében.
A frakcióvezető emlékeztetett: a kormány sorban állítja le a beruházásokat, és ez szerinte rendben is van, ha korrupciót gyanítanak a háttérben, ugyanakkor azt kérte, hogy gondoljanak azokra is, akik ezeken dolgoznak – a munkásokra, alvállalkozókra. Külön kitért a Hauszmann programra, mert a vár rekonstrukciója szerinte nemzeti minimum lehetne. Kiemelte, hogy Drezdában és Varsóban is historizáló stílusban, a korábbi állapotoknak megfelelően állították, állítják helyre a történelmi negyedet.
A munkavállalók helyzetéről szólva azt mondta: úgy látja, hogy két irányból éri őket fenyegetés. Az egyik a bérhelyzet, a másik a mesterséges intelligencia. Ezekről, mint mondta, a kormánynak is beszélnie kellene.
Magyar Péter szerint Toroczkai félrevezeti a szavazóit, mert Tanács Zoltán, az illetékes tárca vezetője hétfőn már mindent elmondott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tervekről. Azt is mondta, hogy a kormány bérekkel kapcsolatos terve is világos. Leszögezte, hogy „évek óta nem látott nagyságú béremelések” lesznek, majd a szociális ágazat szakszervezeteinek vezetőit bírálta, amiért szerinte nem akartak leülni tárgyalni.
Úgy fogalmazott: tudják, hogy amin dolgoznak, az csak egy út eleje, és szükség lesz egy hosszabbtávú bérfejlesztési tervre. A nyári, ősz elejei gyárbezárásokat pedig az Orbán-kormány számlájára írta.
Juhász Hajnalka (KDNP) azt hozta szóba, hogy a keddre virradó éjszaka Magyar Péter a közösségi oldalán szóváltásba keveredett az ukrán külügyminiszterrel. A képviselő ennek kapcsán úgy fogalmazott: mi vagyunk az az ország, amely két hét alatt összeveszett Oroszországgal és Ukrajnával. Beszélt arról is, hogy a soron követő európai választásokon patrióta erősödés várható. Szóba hozta a migrációs paktumot is, amelynek végrehajtását a Bizottság, és az uniós soros elnökséget betöltő Írország is elvárja a tagállamoktól. Végül a gyermekvédelmi törvény módosításáról beszélt, amely szerinte megszünteti a fiatalkorúak védelmét az „LMBTQ-propagandától”.
Magyar Péter szerint ő egy szuverén ország vezetőjeként, méltó módon járt el, amikor kiállt az országért. Majd arról beszélt, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított EP-csatlakozását és nem küldenek katonákat a frontra, szemben azzal, amit szerinte a kampányban állított a Fidesz és KDNP. A gyermekvédelmi törvény módosításáról szólva végül azt mondta: ha a KDNP nem szavazza meg, szégyelljék magukat.
Hortay Olivér (Fidesz) az energiaárakról beszélt, mert azt tapasztalta, hogy az embereket kifejezetten érdekli, mi lesz. Szerinte sokan attól félnek, hogy a kormány el fogja törölni a rezsicsökkentést, és a helyébe az 5000 forintos dízelkuponhoz hasonló intézkedés lép majd.
Kapitány István energetikai miniszter erre azzal válaszolt, hogy Hortay Olivér még nem dolgozott az energiaiparban, és számon kérte rajta, hogy az MVM szerinte többet költött sporttámogatásra, mint az erőművek korszerűsítésére. Azt is mondta, hogy Hortay Olivérnek nincs alapja ilyen kérdéseket feltenni, de azért válaszol. Közölte, hogy az ország gázellátása biztosított. Ezek után közölte, hogy Szijjártó Péter túl drágán kötött gázszerződést, de a Tisza-kormány olcsóbban, méghozzá a piaci ár alatt fogja beszerezni azt a jövőben. Beszélt a diverzifikációról is; hogy energiatárolókat és szélerőműveket fognak építeni, ami csökkenti majd az ország gázszükségletét.
Hallerné Nagy Anikó (Tisza) a Fertő-tó helyzetéről beszélt. Mint mondta, ez Európa egyik legjelentősebb szikes tava, amelynek sorsa nem függhet néhány beruházótól. Közölte, hogy a tiszások a kezükbe vették az ügyet, és azon dolgoznak, hogy a tó ismét mindenkié lehessen.
Tárkányi Zsolt államtitkár válaszában az autópályakoncessziókhoz hasonlította a Fertő-tó körül történteket. Azt mondta, súlyos örökséget vettek át, a kormány terveiben azonban a természeti örökség védelme áll a középpontban. Elsőként egy korszerű ökostrandot létesítenek. Ezt infrastruktúra és kikötőfejlesztés követi.
A kormánypárti többség ezek után elfogadta a kötelező kamarai tagságot visszaállító, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását.
