A kormány elfogadta az országos környezetfelügyeleti hatóság felállítását, amely többek között országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó engedélyezést – jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő. Mint mondta, ezzel együtt létrejön a zöld őrség is. Átalakítják a NÉBIH-et is.
A kormányszóvivő beszélt a gyermekvédelmi rendszer megerősítéséről is. Külön kiemelte, hogy új krízisellátás indul nyolcvan gyermek számára – ide kerülnek azok, akik korábban megszöktek az otthonokból vagy addiktológiai problémáik vannak.
Ezek után Magyar Péter beszámolt arról, hogy eltörlik a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagdíjat. Mint mondta, az 5000 forintos éves tagdíj nem volt túl magas, viszont sok vállalkozó panaszkodott arra, hogy nem kapnak cserébe semmit.
A miniszterelnök szerint ezek az összegek, akárcsak az állami támogatások egy része, a vezetők „utazgatásaira” és PR-ra ment. Hozzátette: a kormány várja a kamara megtisztulását, és nyitott az együttműködésre az új vezetéssel.
Közölte azt is, hogy szigorítanak a sportszabályozáson. Szerinte a Fidesz hűbérbirtokaként tekintett a szakszövetségekre. Ennek most véget vetnek: az új szabályozásban lesz egy összeférhetetlenségi és egy kizárási klauzula is. Az előbbi azt jelenti, hogy politikai vagy állami tisztségviselők nem lehetnek egyszerre sportvezetők. Emellett külön négyéves kizárást vezetnek be azokra a hivatalban lévő sportvezetőkre, akiknek a hivatali ideje alatt gazdasági visszaélés történt.
A politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szólva a miniszterelnök elmondta: ezek automatikusan meg fognak indulni. A NAV ellenőrei össze fogják vetni a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonokat a volt miniszterek, képviselők tényleges vagyonával, életvitelével. Hangsúlyozta: ez a jelenlegi politikusokra és tárcavezetőkre is kiterjed, két év után ők is vizsgálhatóak lesznek.
A koncessziós szerződések felülvizsgálatának eredményéről Vitézy Dávid tájékoztatott. Magyar Péter előzetesen azt mondta: az autópályakoncessziók kapcsán olyan pénzszivattyúra bukkantak, ami felülmúlja az MNB-botrányt.
A beruházási miniszter szerint az M6-os budapesti agglomerációs szakaszát összesen több mint 300 milliárd forinttal árazta túl az előző kormány.
Vitézy részletesen beszélt az MKIF-szerződésről, amelyet az unió is vizsgál egy kötelezettségszegési eljárás keretében. A prezentációjából kiderült, hogy az autópályák kétharmadát ez a konzorcium üzemelteti. Ez, mint mondta, Európa legnagyobb koncessziós szerződése, de világszinten is belefér a top 3-ba. Szerinte már az is problémás volt, hogy a szerződés elemeit legalább hat részre kellett vonni, hogy „értelmes legyen, és verseny is legyen”.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés úgy lett összeállítva, hogy életképesnek tűnjön, de a végeredmény „teljesen életképtelen és jogszerűtlen” lett. A konstrukció összértéke mai árfolyamon egyébként nettó 23 196 milliárd lenne, de ez tovább is nőhetett volna. Vitézy azt is bemutatta, hogy az MKIF tulajdonosi köre Szijj Lászlóból (50 százalék), Mészáros Lőrincből (10 százalék) és egyéb banki befektetőkből áll. Ezek után részletesen bemutatta a szerződés életútját 2022. február 24-től a kormányváltásig.
Összefoglalásként elmondta: a szerződés többek között azért jogsértő, mert ez nem is egy valódi koncesszió, a 35 éves futamidő uniós jogba ütközik, és a közbeszerzéseket is kikerülték. Külön kitért arra, hogy a szóban forgó szerződés értelmében a kockázat nem a koncesszort, hanem az államot terhelte, vagyis az MKIF csak nyerhetett az üzleten.
Vitézy kritizálta a szerződés módosításait is, valamint azt, hogy az Orbán-kormány egy háborús veszélyhelyzeti kormányhatározattal is befolyásolta az ügyeletet.
Az egyik legnagyobb problémának a miniszter azt nevezte, hogy a konzorcium közbeszerzés nélkül oszthatta tovább az államtól kapott pénzeket az alvállalkozóinak, amelyek Vitézy szerint Mészáros Lőrinchez és köréhez köthetőek. Jelezte továbbá, hogy a szerződésben előre részletezték, mit kell tennie az államnak, ha az unió kötelezettségszegési eljárást indít, és semmisnek nyilvánítja a szerződést. Később a magyar állam lemondott az elállási jogáról is, hogy az MKIF banki hitelekhez juthasson. Végül pedig lényegében a többi, nem az MKIF kezelésében lévő autópályákat is odaígérték a konzorciumnak, miután azok hatályos koncessziós szerződése lejár.
A miniszter jelezte: összevetették az MKIF árait a Magyar Közút becslésével, és arra jutottak, hogy az állam 53 százalékkal olcsóbban tudja fenntartani az autópályáit, és több mint 60 százalékkal olcsóbban látná el a karbantartásokat.
Vitézy szerint az egészet tetézi a „Magyar Közút kifosztása”, vagyis az, hogy az MKIF dolgozókat, eszközöket vett át az állami autópályakezelőtől, méghozzá olyan mértékben, hogy ha azonnal felmondanák a koncessziós szerződést, nem lenne, aki el tudná látni a szükséges feladatokat.
Magyar Péter ezek után leszögezte: ennek a szerződésnek ebben a formában vége van. Minden jogszerű és törvényes eszközt igénybe fognak venni a szerződés megszüntetésére, miközben az autópályák biztonságos működését egyetlen percig sem fogják veszélyeztetni. „Magyarországon véget ért a következménytlenség korszaka. Egyetlen szerződés sem érinthetetlen, amely a magyarok kifosztását szolgálta” – fogalmazott, előre jelezve, hogy ez a szerződéscsomag a vagyonvisszaszerzési hivatal „érdeklődését is felkeltheti”.
Kérdésre válaszul Vitézy Dávid elmondta: azt szeretnék, ha a Magyar Közút venné át a fenntartást az MKIF-től, de ehhez nem elég a szerződést felmondani, a „képességeket is vissza kell szerezni”. Azt is elmondta, hogy amennyiben az MKIF nem működik együtt a kormánnyal, úgy egy évekig tartó választott bírósági eljárásra lehet számítani.
Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálat függetlenségét veszélyezteti egy volt tiszás aktivista kinevezése a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élére, Magyar Péter közölte, hogy Szuvák Attila nem Tisza-aktivista volt, hanem önkéntes, de ha aktivista lett volna, az sem lenne probléma, mert nem párttag.
Szóba került a főváros anyagi helyzete is, erre Magyar Péter azt válaszolta: ha már annyiszor csődbe ment volna a főváros, ahányszor hallottuk, akkor nagyon nagy lenne a baj. De tárgyalnak Karácsony Gergelyékkel. Vitézy Dávid hozzátette: a kormány áttekintette a főváros pénzügyi helyzetét, vannak vitás pontok, most szakértői szinten zajlik az egyeztetés. Hangsúlyozta: tartós, fenntartható megoldást szeretnének találni.
