Az ENSZ Közgyűlése megszavazta, hogy a hagyományos világtérképet egy olyannal cseréljék le, amely pontosabban tükrözi Afrika valódi méretét.
A Togo által benyújtott és az Afrikai Unió (AU) tagállamai által támogatott, „Térkép helyesbítése” (Correct the Map) című határozatot 164 ország – köztük Franciaország és az Egyesült Királyság – támogatásával fogadták el. Az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely ellene szavazott, míg hatan tartózkodtak. Az ENSZ-határozat bár nem kötelező érvényű, várhatóan jelentős változásokat hoz majd a világszervezetek és intézményeik által használt hivatalos térképeken.
A 16. század óta széles körben használt Mercator-térképet régóta érik bírálatok, mivel Afrikát nagyjából Grönlandhoz hasonló méretűnek ábrázolja, holott a kontinens a valóságban tizennégyszer nagyobb annál. A kritikusok szerint ez a vizuális torzítás ahhoz vezet, hogy az Egyenlítő közelében fekvő országok fejlesztési igényeit és geopolitikai potenciálját is hajlamosak alulértékelni.
A Mercator-vetületet 1569-ben alkotta meg a flamand térképész, Gerardus Mercator, hogy segítsen az európai felfedezőknek eligazodni a világóceánokon. Térképének torzulása abból az egyszerű tényből fakad, hogy lehetetlen egy gömb felszínét teljesen pontosan, torzításmentesen ábrázolni egy kétdimenziós síkon. Amikor világtérképet rajzolnak, a készítőknek mindig kompromisszumokat kell kötniük. A Mercator-térkép a Föld görbületét úgy próbálja síkban visszaadni, hogy az Egyenlítőhöz közeli területeket aránytalanul kisebbnek, a sarkokhoz közelebb esőket pedig felnagyítva ábrázolja.
Ennek kiküszöbölésére egy térképészekből álló csapat 2018-ban megalkotott egy területtartó világtérképet, amelyet Equal Earth (Egyenlő Föld) vetületnek neveztek el. Februárban az Afrikai Unió 54 tagállama hivatalosan is elfogadta ezt az ábrázolást, mondván: „pontosabban tükrözi az összes kontinens, de különösen Afrika valós méretét”. A #CorrectTheMap online kampánycsoport szemléltetésként kiemelte: „Az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát, Japánt, Mexikót és Európa nagy részét egyszerre beilleszthetnénk Afrikába, és még mindig maradna szabad terület.”
A pénteki szavazás előtt Robert Dussey togói külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta: „Egy igazságos világ egy igazságos térképpel kezdődik.” Egy korábbi ENSZ-tájékoztatón a miniszter hozzátette: „Egy térkép soha nem semleges. Formálja a felfogást, és alapvetően befolyásolja, hogyan értelmezzük a népek és kontinensek helyét a világban.”
A kezdeményezés élvezte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter támogatását is, aki bejelentette, hogy minisztériuma a jövőben felhagy a Mercator-térkép használatával. „A térkép lecserélése nyilvánvalóan nem fogja megváltoztatni a világot. De egy olyan ábrázolás korrigálása, amely torzítja a valóságot, már önmagában is az igazságosság cselekedete” – fogalmazott a francia diplomata.
Jaryn Ferencevics, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője azonban úgy vélte, hogy a határozat gúnyt űz az ENSZ Közgyűlésének munkájából és céljaiból. „Ahelyett, hogy a nemzetközi béke, a jólét vagy a diplomáciai kapcsolatok valódi problémáira összpontosítanánk, ez a testület 16. századi térképészeti vetületekről és azok vélt szerepéről vitatkozik a jóvátétel és a »kognitív igazságosság« előmozdításának nevében” – mondta az amerikai képviselő. (Márciusban az Egyesült Államok hasonlóan kritikusan nyilatkozott egy olyan határozat elfogadásakor is, amely a transzatlanti rabszolga-kereskedelmet „az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekménynek” nyilvánította.)
„Afrika félrevezető ábrázolása a világtérképeken nem csupán kartográfiai hiba, hanem komoly narratív probléma” – nyilatkozta a BBC-nek Lerato Mogoatlhe, a Mercator-térkép elhagyásáért kampányoló Africa No Filter nevű civil szervezet munkatársa. Hozzátette: ez a lépés is része annak az erőfeszítésnek, amely az Afrikával kapcsolatos „világ leghosszabb ideje tartó félretájékoztatási és dezinformációs kampányának” megállítására irányul.
Kioko Muendo kenyai földrajztudós szerint a Mercator-térkép burkoltan, de folyamatosan lekicsinyli az afrikai kontinens hatalmas erőforrásait, növekvő népességét és valós befektetési lehetőségeit – írja a BBC.
