Szokás szerint Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött az országgyűlés e heti rendkívüli ülése, melynek napirendjén több törvény módosítása is szerepel. Ezek közé tartozik a költségvetésről és a köznevelésről szóló jogszabály – az utóbbi elhárítja az akadályokat a pedagógussztrájkok elől, és elvben nagyobb beleszólást enged a szakszervezeteknek az oktatás ügyébe. A Fidesz frakciójában pedig személycserék történtek: Szijjártó Péter és Budai Gyula helyére Hortay Olivér és Palóc André érkezik.
Magyar Péter szerinte az Orbán-kormányok alatt tiltott volt a klímaválsággal, a felelős vízgazdálkodással kapcsolatos valódi cselekvés. Ezt Kövér Lászlótól és Orbán Viktortól vett korábbi idézetekkel igyekezett alátámasztani, amelyek arra utaltak, hogy a Fidesz-KDNP nem vette komolyan a helyzetet. Szerinte ez vezetett az elmúlt hetek válságához, valamint az olyan mulasztások, minthogy nem épültek víztározók.
Kiemelte: ezért is fontos, hogy április 12. után saját tárcát kapott a környezetvédelem. Beszélt arról is, hogy idén több vizet sikerült visszatartani, mint tavaly, ami szerinte a Tisza-kormány eredménye. Azt mondta, a korábbi „operett törzsekkel” szemben a Tisza által felállított védelmi bizottság valóban hatékonyan működött, minden szakterülettel napi szinten egyeztettek.
A válságkezelés sikerességének – mint mondta – öt kritériumát állapították meg. Ennek első és legfontosabb pontja a nukleáris biztonság megőrzése volt. A második az úgynevezett blackout, az energiahálózat túlterheltségének elkerülése volt. Magyar Péter szerint mindkettőt elérték. A harmadik kritérium az volt, hogy a lakosságnak a lehető legkevesebb kényelmetlenséget kelljen elviselnie. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a korábbi katonás renddel, felesleges beszerzésekkel szemben a Tisza-kormány az egymáshoz fordulást választotta, mert úgy gondolta, hogy őszintén kell beszélni a problémákról, és akkor az ország össze fog fogni. A saját értékelése szerint ebben is sikert értek el, akárcsak a vízellátás biztosításában, amely néhány település kivételével mindenhol biztosított volt.
Külön kiemelte: előbb kérték, majd felszólították a nagyfogyasztókat az önkorlátozásra. Ehhez a kezdeményezéshez aztán önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyházak is csatlakoztak. Ezért kellett csak annyit kérni az emberektől, hogy délután 5 és este 10 között korlátozzák a fogyasztásukat.
A paksi atomerőműről szólva elmondta, hogy jelenleg 20 centivel magasabb a vízállás, mint az elmúlt héten, amikor „millimétereken múlt” a leállás, és a hétfő esti óráktól már két turbina termelhet a jelenlegi egy helyett. A leállás elkerülését nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontosnak nevezte, de a károk felmérése még folyamatban van. Azt már látják – mondta -, hogy csak az agráriumban többszáz milliárd forintos a jég- és aszálykár.
A tanulságokról szólva Magyar Péter kijelentette: az egész államigazgatást át kell szervezni, mert világos, hogy az ország nincs felkészülve a környezeti válságokra. Ezek után ismét az előző kormányt bírálta, amiért nem készítettek tervet Paks kapcsán az alacsony vízállásra, sem arra, hogy kinek mi lenne a feladata egy blackout esetén.
Arról is beszélt, hogy a korábbi válságok esetén az ország pártállástól függetlenül összefogott, most azonban a miniszterelnök szerint az ellenzék a válságkezelés sikere ellen dolgozott, konteókat terjesztett. Bejelentette azt is, hogy újabb vizsgálatokat fognak indítani és újabb vezetőcseréket hajtanak végre az államigazgatásban a válságkezelés tanulságainak levonása után.
Szóba hozta Paks 2-t is, aminek már üzemelnie kellene. Ugyanakkor hozzátette: szerinte senki nem számolta ki, hogy milyen vízállásra lenne szükség a két erőmű egyidejű működése esetén. Ezek után gyávasággal vádolta az előző kormányokat, amelyek Bős-Nagymaros óta nem mertek társadalmi vitát kezdeni a vízmegtartás kérdéséről, és jelezte, hogy az ősszel induló alkotmányozási folyamatban ezt a kérdést is elő fogják venni.
Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint Magyar Péter megint túl sokat foglalkozott a Fidesszel, majd felidézte, hogy Orbán Viktor és Lázár János már rég elismerték a mulasztásaikat. A problémákat tehát – mint mondta – ismerjük, ezért inkább a jelenlegi kormány munkájáról és terveiről kell beszélni. Ennek kapcsán felidézte a Sándor Palotában tartott egyeztetést, amin arról kérdezte Magyar Pétert, hogy Orbán Anita tárgyalt-e a szlovák vagy a német kormánnyal. Mint kiderült, ilyen államközi egyeztetésre először csak ezek után került sor. Kitért arra a felvetésére is, hogy a Duna medrét műtárgyakkal meg lehetett volna emelni. Erre is kitérő választ kapott, miközben a románok ezt meglépték, ezért az ottani atomerőműben csak 50 százalékos volt a leállás.
Rétvári Bence (KDNP) szerint Magyar Péter a felszólalásában inkább magyarázkodott és visszafelé mutogatott. Aztán hozott öt idézetet a miniszterelnöktől, amelyekben arról posztolt, hogy teljesen le kell állítani Paksot. Ennek kapcsán rámutatott: az emberek azt feltételezik, hogy egy miniszterelnöknek minden információ a rendelkezésére áll, higgadtan és tárgyilagosan kommunikál. Emiatt szerinte a miniszterelnök megtévesztette az embereket és felesleges félelmeket keltett bennük. A kormány szemére vetette azt is, hogy az elmúlt hónapokban a köztársasági elnök eltávolításával, a képviselői mandátumok korlátozásával és hasonló közpolitikai kérdésekkel volt elfoglalva ahelyett, hogy felkészült volna a nyárra.
Bóka János (Fidesz) azzal kezdte, hogy a miniszterelnök napirend előtti felszólalásait alapvetően arra találták ki, hogy rendkívüli helyzetekről tájékoztasson, ehhez képest a múlt héten elmaradt az ülés, egy héttel korábban pedig Magyar Péter nem a közelgő energiaválsággal foglalkozott, hanem egészen más témákkal. Ezek után köszönetet mondott minden szakembernek, akik részt vettek a válsághelyzet kezelésében, majd úgy fogalmazott: nem a kormány, hanem az emberek mentették meg az országot.
Leszögezte azt is, hogy a válság szerinte elkerülhető lett volna, ha nem az utolsó utáni pillanatban ébrednek rá, hogy baj van. Emlékeztetett: Magyar Péter már májusban látta, hogy komoly aszályveszély van, kért is egy cselekvési tervet az élő környezetért felelős minisztériumtól, Paksot pedig az elmúlt hónapokban többször le kellett szabályozni. Szóba hozta az MVM és a kormányhivatalok vezetőinek leváltását is, amelyek szerinte akadályozta a védekezést, például a területi védelmi bizottságok felállítását. Felidézte azt is, hogy az előző kormány 500 milliárd forintot fordított a hálózatfejlesztésre, és támogatják, ha a Tisza növelni akarja ezt az összeget. Jelezte továbbá, hogy mekkora tárolókapacitás épült ki az elmúlt 4 évben, és mennyi pályázat vár elbírálásra, amelyet még a kormányváltás előtt adták be.
Külön kitért arra, hogy egy közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy a pénzügyiminiszter nem engedélyezte egy vízgazdálkodási projekt kifizetését, végül arról kérdezte Magyar Pétert, hogy megtartják-e a rezsicsökkentést?
Molnár Zsolt (Tisza) a kormány válságkezelését és az emberek hozzáállását dícsérte.
