Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy befejezte a szerdán indított iráni légicsapás-sorozatot, miközben Donald Trump amerikai elnök további katonai fellépést helyezett kilátásba, ugyanakkor ismét utalt arra is, hogy nyitott lenne a diplomáciai rendezésre.
Az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának (CENTCOM) közlése szerint a hat órán át tartó hadművelet során iráni parancsnoki központokat, légvédelmi állásokat és más katonai célpontokat támadtak. A washingtoni indoklás szerint az akció célja az volt, hogy csökkentse Irán képességét a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók fenyegetésére. A CENTCOM Bandar-Abbász térségét és a Nagy-Tunb szigetet is megnevezte a célpontok között.
Az iráni Mehr hírügynökség robbanásokról számolt be Csábahár kikötővárosban, valamint Rászk, Bandar-Abbász és Ahváz környékén. Az iráni állami IRNA szerint Ahváz peremén négy helyszínt ért találat. Irán közlése szerint a délnyugati Húzesztán tartományban az elmúlt napok támadásaiban legalább 30 ember meghalt és 260-an megsebesültek, míg a délkeleti országrészben hét katona vesztette életét.
A légicsapásokkal párhuzamosan az Egyesült Államok ismét érvényesíti az iráni kikötők elleni tengeri blokádot. A CENTCOM közölte, hogy két kereskedelmi hajót eltérített, egy Curaçao zászlaja alatt közlekedő, üres olajszállító tartályhajót pedig harcképtelenné tett, miután az figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket és iráni kikötő felé tartott. A hajó kéményét Hellfire rakétákkal lőtték, így az nem tudta folytatni útját Hárg-sziget felé, amely az iráni olajexport egyik kulcsfontosságú központja.
Irán válaszul újabb rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Bahrein, Kuvait és Jordánia irányába. Kuvait közlése szerint négy manőverező robotrepülőgépet és 21 drónt semmisítettek meg, Bahreinben pedig ismét óvóhelyekre küldték a lakosságot. A Forradalmi Gárda azzal fenyegetőzött, hogy a Hormuzi-szoros lezárása mellett más, az Egyesült Államokat és szövetségeseit kiszolgáló exportútvonalakat is veszélyeztethet.
Donald Trump ismét kilátásba helyezte iráni polgári infrastruktúra elleni támadások lehetőségét, ugyanakkor közölte, nem kíván határidőt szabni Teheránnak. Az amerikai elnök azt állította, hogy Irán rendezni szeretné a konfliktust, és üdvözölte, hogy Teherán engedélyezte egy 2024 végén őrizetbe vett amerikai állampolgár távozását az országból, amit a jó szándék jelének nevezett.
