Mostantól Oroszország sem tekinti többé kötelezőnek magára nézve a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást - közölte az orosz külügy.
A moszkvai tárca ezzel összefüggésben a kollektív Nyugat rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésével kapcsolatos lépéseire hívta fel a figyelmet, s hangsúlyozta: ezek közvetlen biztonsági fenyegetést jelentenek Oroszország számára. A minisztérium leszögezte, mindez válaszintézkedéseket követel az orosz féltől.
"Mivel többszöri figyelmeztetéseinket ebben a kérdésben figyelmen kívül hagyták, és a helyzet az amerikai gyártmányú, földi indítású közepes hatótávolságú rakéták európai és az ázsiai-csendes-óceáni térségben való tényleges telepítése felé halad, az orosz külügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek a feltételek az egyoldalú moratórium fenntartására a hasonló fegyverek telepítése tekintetében, és jogosult kijelenteni, hogy az Oroszországi Föderáció többé nem tekinti magát kötelezettnek a korábban elfogadott önkorlátozások betartására" - tette hozzá a külügyminisztérium.
Az Egyesült Államok 2019 augusztusában kilépett a Washington és Moszkva között 1987-ben létrejött, a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből. Oroszország akkor közölte, hogy tartózkodni fog ilyen fegyverek telepítésétől, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly decemberben azonban jelezte, hogy Moszkva válaszolni fog az Egyesült Államok és a NATO stratégiai szférában tett "destabilizáló lépéseire".
